Kezdőlap / Tudástár

Tudástár

Ismerje meg a mediációt.

A mediáció alapjai és szakmai írások a KEMI archívumából. A cikkek teljes szövege itt, helyben olvasható.

01 02 03
Ismerje meg a mediáció lehetőségeit és korlátait.
Alapok

Röviden a mediációról.

Egy pártatlan közvetítő segít átbeszélni a vitás kérdéseket. A felek a saját szempontjaikat képviselve keresnek elfogadható megoldást.

Mit csinál a mediátor?

Pártatlan közvetítőként segíti a beszélgetést. Nem hoz döntést a felek helyett.

Kötelező megállapodni?

Nem. A megállapodás önkéntes, a tartalmáról a felek döntenek.

Minden helyzetben megfelelő?

Nem. A biztonságos részvétel és a szabad döntés feltételeit előzetesen mérlegelni kell. Fenyegetés, erőszak vagy kiszolgáltatottság esetén más segítség lehet szükséges.

Mediátori gyakorlat

Mesterséges intelligencia a vitarendezésben

Archív cikk · 2024

Mire használható az AI a mediáció és az online vitarendezés támogatásában?

A teljes cikk megnyitása

Az AI Használata a bíróságon kívüli vitarendezésben - első rész

Eredeti megjelenés: 2024. aug. 6. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Németh Zoltán LL.M.

Az AI technológiák alkalmazása különösen ígéretes a bíróságon kívüli vitarendezésben, ahol hatékonyabb, gyorsabb és költséghatékonyabb megoldásokat kínálhat a jogviták rendezésére.

 

Szerző: dr. Németh Zoltán LL.M.

Az AI Használata a bíróságon kívüli vitarendezésben - első rész

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (AI) gyors fejlődése forradalmi változásokat hozott számos területen, beleértve a jogi szektort is. Az AI technológiák alkalmazása különösen ígéretes a bíróságon kívüli vitarendezésben, ahol hatékonyabb, gyorsabb és költséghatékonyabb megoldásokat kínálhat a jogviták rendezésére.

Az AI szerepe az az alternatív vitarendezés folyamatában

1. Mediáció és tárgyalás támogatása

A mediáció során a felek egy semleges harmadik fél, a mediátor segítségével próbálják megoldani a konfliktust. Az AI technológiák, mint például a természetes nyelv feldolgozás (NLP) és a gépi tanulás, jelentős mértékben támogathatják a mediátort azáltal, hogy segítenek azonosítani a felek érdekeit és aggályait, valamint javaslatokat tesznek a megoldásokra. Az AI alapú eszközök képesek lehetnek automatikusan elemzéseket készíteni a kommunikációból, és azonosítani a leggyakrabban felmerülő problémákat.

2. Online vitarendezési platformok

Az online vitarendezési platformok (Online Dispute Resolution - ODR) egyre népszerűbbek a digitális korban. Az AI integrálása ezekbe a platformokba növelheti azok hatékonyságát és használhatóságát. Például az AI alapú chatbotok és virtuális asszisztensek segíthetnek az ügyfeleknek megérteni a vitarendezési folyamatot, válaszolni a gyakran ismételt kérdésekre, és útmutatást nyújtani a következő lépésekhez. Az AI algoritmusok pedig képesek lehetnek elemezni a hasonló ügyek adatait és előrejelzéseket adni a várható kimenetelről.

3. Döntéstámogatás és automatizált döntéshozatal

Az AI technológiák alkalmazása a döntéstámogatásban és az automatizált döntéshozatalban is jelentős előnyöket kínálhat. Az AI alapú rendszerek képesek lehetnek nagy mennyiségű adatot elemezni és összefüggéseket feltárni, amelyek segíthetnek a mediátoroknak és döntéshozóknak megalapozottabb döntéseket hozni. Bizonyos esetekben, például kisebb értékű követelések esetén, az automatizált döntéshozatal gyors és költséghatékony megoldást nyújthat.

 

Az AI alkalmazásának előnyei és kihívásai

Előnyök

  1. Hatékonyság: Az AI alapú rendszerek gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik a vitarendezési folyamatokat, csökkentve a döntéshozatalhoz szükséges időt.
  2. Költséghatékonyság: Az automatizált megoldások csökkenthetik a vitarendezés költségeit, különösen kisebb értékű ügyekben.
  3. Objektivitás: Az AI algoritmusok alkalmazása csökkentheti az emberi elfogultság kockázatát, és hozzájárulhat az igazságosabb döntéshozatalhoz.

 

Kihívások

  1. Adatvédelem és biztonság: Az érzékeny jogi adatok kezelése különleges figyelmet igényel az adatvédelem és a biztonság szempontjából.
  2. Etikai kérdések: Az AI alkalmazása számos etikai kérdést vet fel, beleértve a döntéshozatali folyamat átláthatóságát és a felelősség kérdését.
  3. Elfogadottság: Az új technológiák elfogadása és bevezetése a jogi szektorban gyakran lassabb folyamat, amelyhez megfelelő képzés és tájékoztatás szükséges.

 

Az AI technológiák folyamatos fejlődése tovább bővítheti azok alkalmazási lehetőségeit a bíróságon kívüli vitarendezésben. A jövőben várhatóan egyre több AI alapú eszköz és platform válik elérhetővé, amelyek tovább növelhetik az ADR folyamatok hatékonyságát és elérhetőségét. Emellett fontos, hogy a jogi és technológiai szakemberek szorosan együttműködjenek az AI etikus és felelősségteljes alkalmazásának biztosítása érdekében. Az AI technológiák alkalmazása a bíróságon kívüli vitarendezésben jelentős előnyöket kínálhat, beleértve a gyorsabb, hatékonyabb és költséghatékonyabb megoldásokat. Ugyanakkor fontos figyelembe venni az adatvédelem, az etikai kérdések és az elfogadottság kihívásait is. Az AI és az ADR kombinációja ígéretes jövőt kínál a jogi szektor számára, ahol a technológia és a jogi szakértelem együttműködése új lehetőségeket nyit a viták békés rendezésére.

 

 

Author: Dr. Zoltán Németh LL.M.

The Use of AI in Out-of-Court Dispute Resolution - Part One

In recent years, the rapid development of artificial intelligence (AI) has brought revolutionary changes to many fields, including the legal sector. The application of AI technologies is particularly promising in out-of-court dispute resolution (Alternative Dispute Resolution - ADR), offering more efficient, faster, and cost-effective solutions for resolving legal disputes.

The Role of AI in the ADR process

1. Supporting Mediation and Negotiation

During mediation, parties attempt to resolve their conflict with the assistance of a neutral third party, the mediator. AI technologies, such as natural language processing (NLP) and machine learning, can significantly support the mediator by helping to identify the parties' interests and concerns, and by suggesting possible solutions. AI-based tools can automatically analyze communications and identify the most frequently raised issues.

2. Online Dispute Resolution Platforms

Online Dispute Resolution (ODR) platforms are becoming increasingly popular in the digital age. Integrating AI into these platforms can enhance their efficiency and usability. For example, AI-based chatbots and virtual assistants can help clients understand the dispute resolution process, answer frequently asked questions, and provide guidance on the next steps. AI algorithms can also analyze data from similar cases and predict the likely outcomes.

3. Decision Support and Automated Decision-Making

The application of AI technologies in decision support and automated decision-making can offer significant advantages. AI-based systems can analyze large volumes of data and uncover patterns that help mediators and decision-makers make more informed decisions. In certain cases, such as low-value claims, automated decision-making can provide a quick and cost-effective solution.

Advantages and Challenges of AI Application

Advantages

  • Efficiency: AI-based systems can make dispute resolution processes faster and more efficient, reducing the time required for decision-making.
  • Cost-Effectiveness: Automated solutions can lower the costs of dispute resolution, especially in low-value cases.
  • Objectivity: The use of AI algorithms can reduce the risk of human bias and contribute to fairer decision-making.

Challenges

  • Data Protection and Security: Handling sensitive legal data requires special attention to data protection and security.
  • Ethical Issues: The application of AI raises several ethical questions, including the transparency of the decision-making process and accountability.
  • Acceptance: The adoption and implementation of new technologies in the legal sector is often a slower process, requiring adequate training and information.

The continuous development of AI technologies can further expand their application possibilities in out-of-court dispute resolution. In the future, more AI-based tools and platforms are expected to become available, enhancing the efficiency and accessibility of ADR processes. Additionally, it is important for legal and technological professionals to work closely together to ensure the ethical and responsible application of AI. The application of AI technologies in out-of-court dispute resolution offers significant advantages, including faster, more efficient, and cost-effective solutions. However, it is important to consider the challenges related to data protection, ethical issues, and acceptance. The combination of AI and ADR presents a promising future for the legal sector, where the collaboration between technology and legal expertise opens up new possibilities for the peaceful resolution of disputes.

 

 

Mediátori gyakorlat

Mediáció veszélyhelyzetben – második rész

Archív cikk · 2020

A járványhelyzetben kialakuló új konfliktusokról és az online közvetítésről.

A teljes cikk megnyitása

Mediáció veszélyhelyzetben - cikksorozat második rész

Eredeti megjelenés: 2020. ápr. 23. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

Új típusú konfliktusok, új kihívások

 

 

Mediáció és a veszélyhelyzet kapcsolata

Az új típusú koronavírus miatt kihirdetett határozatlan időtartamú veszélyhelyzet és az ezzel kapcsolatos egymásra épülő intézkedések új helyzetet teremtettek. Új helyzet ez a családi kapcsolataink, munkahelyi kapcsolataink és társadalmi kapcsolataink területén egyaránt. A távolságtartás, a bezártság, az online oktatás, a programok, utazások elmaradása, a munkahelyek elvesztése most még meg nem jósolható, hosszú távú társadalmi következményekkel járhatnak.

A jelenlegi helyzetben rengeteg olyan konfliktus keletkezik, amely rejtve marad és majd csak a veszélyhelyzet elmúltával kerül a felszínre, de már olyan fázisban, amelyben kezelése sokkal nehezebb és komoly szakmai tudást, felkészültséget kíván meg a konfliktuskezelő szakemberek részéről.

Már most látható, hogy a karantén megterhelheti a párkapcsolatokat, így a válság elmúltával lehet számítani a válások számának emelkedésére. Rengeteg családon belüli konfliktus alakulhat ki és sokan fogják ezeket nehezen viselni. A családi konfliktusok mellett már most jelentkező probléma az ingatlan bérleti piac bezuhanása, ami nagyon sok bérlő-kiadó vitát eredményez mind a magánszektorban, mind pedig a piaci szektorban. Veszélyforrás (ugyan csak átmeneti) a munkahelyek hirtelen elvesztése, mivel nagyon kevesen rendelkeznek egy hónapnál nagyon vésztartalékkal.

A mediátorok szerepe ebben a helyzetbe felértékelődik, azonban ez a piaci is teljesen megállt, így újraindítására lenne szükség és ebben segíthetne a "kötelező" mediáció, ami ráadásul a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került családoknak és cégeknek komoly anyagi előnyt jelenthetne, különösen, ha az állam vállalná ennek ingyenes hozzáférhetőségét legalább arra az időtartamra, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gazdasági kamarák (pl.: BKIK) készek egy ilyen feladat vállalására megfelelő anyagi támogatás mellett, de ugyanez igaz a mediációs szervezetekre is.

A rugalmasság, a költséghatékonyság és a gyorsaság nem csak a válságkezelésben fontos, hanem a konfliktuskezelésben is, így a már kialakult és majd a jövőben kialakuló konfliktusok esetén is jó választás a közvetítői eljárás. Ráadásul a közvetítői eljárás online formában is lefolytatható, ha a megfelelő körülményeket megteremtik a felek és a közvetítő.

A jelenlegi helyzetben fontos hangsúlyozni az egyéni felelősséget, ami azt jelenti, hogy most nem szabad hirtelen rossz döntéseket hozni, mert azok a dominóelv szerint elmélyítik a válságot és olyan helyzetet teremtenek, amelyből nehéz a kiút. 

Sokkal fontosabb most higgadtnak maradni és megfontolt döntéseket hozni, a jövőt előtérbe helyezni és átgondoltan tervezni. A mediátorok ebben a helyzetben tanácsaikkal, meglátásaikkal tudnak segíteni és erre már van jó példa is, mivel a veszélyhelyzetre tekintettel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésben a Közép Európai Mediációs Intézettel ingyenes mediátori segítségnyújtást és tanácsadást ajánlott fel a hozzá fordulóknak.

Összegezve a jelenlegi veszélyhelyzet komoly megterhelés a családoknak és a gazdaságnak egyaránt és sajnos sokakat mindkettő súlyt egyszerre. Az egészségügyi, lelki, gazdasági segítségnyújtás átmenetileg enyhítheti a helyzetet, azonban a járvány elmúltával felszínre fognak kerülni a megoldatlan konfliktusok és ez az állami szervezetrendszerre is komoly nyomást helyezhet, amit a viták alternatív útra terelése hatékonyan tud kezelni.

A veszélyhelyzetben a legkonfliktusosabb területek:

  • családi kapcsolatok,
  • párkapcsolatok,
  • munkahelyek,
  • vállalkozások (kkv, multi),
  • albérleti és irodabérleti piac,
  • generációs feszültségek.

Érdemes két területet kiemelni, tekintettel arra, hogy ezek most sok család életében előfordulnak. Ezek a családon belüli erőszak és a szülő-gyermek kapcsolattartás kérdéskörei. 

Családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak esetén érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ezen ügyekben a mediáció nem megfelelő eszköz, mivel rendszerint nem egyenlő a felek viszonya, így nem lehetséges megfelelő megoldást találni a mediáció eszközeivel egy elkövető-áldozat szituációban. Itt az esetek többségében a büntetőjog eszközeivel lehet hatékonyan fellépni és a helyzet alapos vizsgálatát követően lehet mérlegelni, hogy az adott esetben alkalmazható-e a mediációs eljárás.

Szülő-gyermek kapcsolattartás

Eddig egyetlen intézkedés sem korlátozta a szülőket abban, hogy a veszélyhelyzetben kapcsolatot tartsanak külön élő gyermeküktől, természetesen a megfelelő körültekintés és óvintézkedések betartása mellett. A közös szülői felügyeletben megállapodott szülők esetében általában a kapcsolattartás a bírósági ítéletben nem szabályozott, mivel ilyen esetekben ez nem kötelező. Itt érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok szülő a mediációs eljárásokban közös szülői felügyeletben állapodik meg és a mediációs megállapodásban rögzítik a kapcsolattartás szabályait. Így alakulhatnak ki olyan helyzetek, hogy ugyan van egy bírósági ítélet a közös szülői felügyeletről, de a kapcsolattartás “csak” egy mediációs egyezségben szabályozott, ami azonban nem végrehajtható, nem számon kérhető, betartása a felekre van bízva.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az esetekben, amelyben mediációs eljárás keretében váltak el a szülők, sokkal nagyobb a hajlandóság az együttműködésre, így nem várható az ilyen ügyek tömeges felbukkanása, azonban a bírósági úton elválók esetén ez pont ellentétes, ugyanis a hosszas és megterhelő pereskedés pont a szülők közötti együttműködést ássa alá, így ezekben az esetekben valószínűsíthető, hogy a veszélyhelyzet idején akadoznak a kapcsolattartások.

Minden szülőnek a felelőssége, hogy a jelenlegi helyzetet tudomásul vegye és ne egy végleges állapotnak tekintse, hanem rugalmasan viszonyuljon hozzá. Az online tér számos lehetőséget rejt magában, amikkel tartható a gyermekkel a kapcsolat. Egy dolog teljesen biztos: jelen helyzetben sokkal fontosabb a gyermek biztonsága és az, hogy fel tudja dolgozni a bezártságot, mint az egyes szülők igényei. Itt azonban fontos kiemelni, hogy a helyzettel visszaélni ellentétes a a gyermek érdekeivel.

A fent leírtak is elvezetnek minket oda, hogy érdemes lenne a válások esetén a mediáció módszerét alkalmazni, mivel az megteremti a szülők közötti jó kommunikációs kapcsolatot, érdekeltté teszi őket az együttműködésben és védi a gyermeket. Érdemes felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a válástól függetlenül szülőpárok maradnak, így kénytelenek is az együttműködésre és az a szülő jár el felelősen, aki a gyermek érdekeit helyezi az előtérbe a saját igényeivel szemben.

A szülői felelősség olyan új területei bontakoznak ki a koronavírus okozta veszélyhelyzetben, amelyeket most még fogalmilag nem is lehet meghatározni, ezért mind a jogalkotói, mind pedig a jogalkalmazói oldalon érdemes felkészülni a veszélyhelyzet elmúltával jelentkező új kihívásokra.

Szerző: Dr. Németh Zoltán

Mediátori gyakorlat

Mediáció veszélyhelyzetben – első rész

Archív cikk · 2020

A 2020-as uniós járványügyi fellépés mediációs szempontjai.

A teljes cikk megnyitása

Mediáció veszélyhelyzetben - cikksorozat első rész: Összehangolt uniós fellépés a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelem érdekében

Eredeti megjelenés: 2020. ápr. 19. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Németh Zoltán

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

Dr. Németh Zoltán cikksorozata a

 

 

Mediáció veszélyhelyzetben - cikksorozat első rész: Összehangolt uniós fellépés a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelem érdekében

Szerző: Dr. Németh Zoltán elnök, KEMI, kutató Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

Összefoglaló: az Európai Parlament 2020. április 17-i állásfoglalása a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről (2020/2616(RSP))

A Közép Európai Mediációs Mediációs Intézet (KEMI) Magyarországon a mediációs szervezetek közül elsőként reagált a Magyarország Kormánya által kihirdetett veszélyhelyzetre és a koronavírus okozta járványügyi helyzetre. A KEMI elnöksége úgy határozott, hogy tagjait azzal segíti, hogy ideiglenesen felfüggeszti a tagdíjfizetést, míg hazánk állampolgárai részére a BKIK-val együttműködésben ingyenes mediátori segítségnyújtást ajánlott fel a kialakult konfliktushelyzetek hatékony kezelése érdekében. A KEMI folyamatosan lobbizik azért, hogy a KATA fizetés felfüggesztése a mediátorokra is vonatkozzon, így segítve a nehéz helyzetbe került mediátorokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az eseményeket és ezért fontosnak tartjuk, hogy bizonyos, össztársadalmi szinten jelentkező vagy várható problémákra felhívjuk a figyelmet. 

 

A következőkben dr. Németh Zoltán KEMI elnök összefoglalóját szeretnénk figyelmükbe ajánlani, amely az Európai Parlament április 17-i állásfoglalását mutatja be, természetesen mediátori szemszögből.

Az Európai Parlament (továbbiakban EP) április 17-én megjelent állásfoglalása a COVID-19 világjárvány elleni küzdelemmel foglalkozik és tartalmaz olyan elemeket, ami a mediátorok szempontjából is említésre érdemes. Csak azokat a részeket szeretném röviden kiemelni, amelyek valamilyen formában hatnak a konfliktusok kezelésével foglalkozó mediátorok munkájára. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetben rengeteg konfliktus fog kialakulni, amelyek egy ideig biztosan rejtve maradnak és nagy valószínűséggel jelentős részük csak a veszélyhelyzet elmúltával kerül felszínre és igényel hatékony megoldást. 

Mediátorként azt érzékelem, hogy olyan, új konfliktushelyzetekkel fogunk mi mediátorok találkozni, amelyeket jelen pillanatban még definiálni sem lehetséges, de megfelelő körültekintés mellett még jó időben fel lehet készülni és előre megtervezett megoldásokkal segítséget lehet nyújtani a bajba jutott embereknek. Mediátorként célom, hogy hidakat építsek azok között az emberek között, aki harcolnak és küzdenek egymással és ezt szeretném akkor is biztosítani, amikor még a szakemberek számára is nehezen kezelhető, új helyzetek alakulnak ki.

Az EP állásfoglalása ha áttételesen is, de több ponton jelzi, hogy több figyelmet kell fordítani az emberek mentális és pszichológiai állapotára, amely szoros összefüggésben van a konfliktusokkal is. Rengeteg olyan, speciális helyzetben kell most a mindennapokban helytállni, amiről eddig fogalmunk sem volt, hogy bekövetkezhet. A kötelező vagy önkéntes karantén, az iskolák bezárása, a munkahelyek gyors elvesztése, a zárva tartó boltok, a társadalmi érintkezés korlátozottsága, a generációk különböző hozzáállása, a politikai viták és a válságkezelési módszerek mind magukban rejtik a konfliktusok lehetőségét. 

Az állásfoglalás aggodalmát fejezi ki a válságnak és a bezártságnak a világszerte élő emberek, különösen a legsérülékenyebb csoportok és a kiszolgáltatott helyzetben lévők, többek között az idősek, a már rossz egészségi állapotban lévők, a konfliktus sújtotta területeken élő és természeti katasztrófáknak kitett lakosság, a migránsok, valamint a családon belüli erőszaknak kitett személyek, különösen a nők és gyermekek jólétére gyakorolt lehetséges hatásai miatt. 

Komolyan kell venni ezt az üzenetet és ebből is látható, hogy a családokra kifejezetten nagy nyomás nehezedik és több szempontból is veszélyeztettek. A szülők, a gyermekek, a házasságok most megerősítésre, erősebb védelemre szorulnak, mint valaha, mivel a válság elmúltával pillanatok alatt a szétesés szélére sodorhat sok párkapcsolatot, családot és ez komolyan kihat a gyermekekre is, nem beszélve arról, hogy sok családban a családon belüli erőszak is egyre komolyabb problémát jelent. 

Az EP felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a legsérülékenyebb polgárok, a családon belüli erőszaknak kitett nők és gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők, az etnikai kisebbségek, valamint a távoli és elszigetelt régiókból – többek között a tengerentúli országokból és területekről, valamint a legkülső régiókból – származó személyek számára nyújtott segély- és válságenyhítési intézkedéseket egy külön erre a célra létrehozott rendkívüli támogatási alap révén.

Ezzel a témával egy hamarosan megjelenő részletesebb cikkben fogok foglalkozni.

Az EP aggódik amiatt is, hogy a tagállamok figyelmet szentelnek-e válság mentális egészségre gyakorolt hatásainak, és javasolja mentális egészségügyi kampány elindítását, amely tanácsot adna a polgároknak arra vonatkozóan, hogy a  jelenlegi körülmények között hogyan gondoskodjanak

mentális jóllétükről, szükség esetén hová forduljanak tanácsért.

Mediátorként maximálisan osztom az EP megállapítását és nagyon fontos lenne gyors és hatékony intézkedéseket hozni, mert a vírus elleni küzdelem része kell, hogy legyen a mentális egészség védelme és a konfliktusok békés, hatékony kezelése is. A mentális egészségügyi kampány mellett szükség volna egy konfliktuskezelésről szóló kampányra is állami finanszírozással, hogy ezzel is támogassa az állam azt, hogy a konfliktusba került személyek békésen oldják meg helyzetüket.

Az állásfoglalás részletesen foglalkozik a kkv-k helyzetével, a gazdasági hatásokkal és a bankrendszer szerepével is, amely rendelkezések elemzése szintén egy külön cikkben kerül majd elemzésre.

Látható, hogy az EP egy általános, inkább csak üzenet értékű állásfoglalást adott ki, amely azonban sok megfontolandó elemet is tartalmaz, amelyeket nem csak a tagállamoknak, hanem a különböző szakmák képviselőinek is érdemes figyelemmel átolvasnia. A jelenlegi helyzetből egyedül a proaktív együttműködés jelentheti a kiutat, amely számomra azt jelenti, hogy az érintett szereplők értő figyelemmel meghallgatják egymást, reagálnak egymás megállapításaira és elfogadják egymás érveit és végül egy olyan koncepciót dolgoznak ki, amely a lehető leghatékonyabb eszköz a váláság leküzdésére. Ezt a válságot sajnos megúszni már nem fogjuk, mivel már benne vagyunk.

A mediációval, konfliktuskezeléssel foglalkozó szakemberek felelőssége is kifejezetten nagy ebben a helyzetben, hogy hiteles, közérthető és szakmailag megalapozott üzeneteket közvetítsenek az emberek számra. Nem annyira nagy baj, ha a Facebook bejelentkezés nem annyira profi technikailag, de kifejezetten káros, ha tartalmilag nem összeszedett és nem megalapozott. 

Figyeljünk egymásra, mert csak úgy tudunk vigyázni egymásra!

Cikksorozatom következő részeiben igyekszem bemutatni azokat a területeket, amelyek mediátori szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek és azokat az aspektusokat, amelyeket egy konfliktusokkal foglalkozó szakembernek érdemes megfontolnia.

Iskola és közösség

Mediáció az iskolai konfliktusokban

Archív cikk · 2020

Gurin Eszter írása a megelőzésről, kommunikációról és jóvátételről.

A teljes cikk megnyitása

Miért jobb egy iskolában mediátort alkalmazni, mint egy iskolaőrt?

Eredeti megjelenés: 2020. máj. 28. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: Gurin Eszter

Gurin Eszter mediátor írása

 

Miért jobb egy iskolában mediátort alkalmazni, mint egy iskolaőrt?

 

A mediátor - vagy másnéven közvetítő - az a semleges személy, aki vitás esetekben pártatlan félként segíti a vitában álló feleknek a konfliktuskezelést, a mindenkinek jó megoldás megtalálását.

Mit is jelent ez? Nem bűnöst keres, nem büntet, segít az igényeket felismerni, érzéseket kimondani, iskolai ügyekben tipikusan jóvátenni is. Képes konfliktusokat kezelni, elmérgesedett helyzetben is. Szerepe lehet a megelőzésben: gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt tud konfliktuskezelést, erőszakmentes, asszertív kommunikációt tanítani és ezeket használatba venni is. Begyakoroltatni, alkalmazni. Ezeknek az ismerete a felnőttek életében is jól jön majd, akár a családi életben, akár a munkahelyen is.

 

Nem a megfélemlítés a célja - pszichológia tanulmányaimból még emlékszem arra, hogy hatékony fegyelmezési eszköz a megfélemlítés egészen addig, míg a hatalmi személy jelen van, de ha nincs, akkor bizony nem léteznek szabályok amit át ne lehetne lépni. 

Ezzel szemben ha valaki megtanulja az asszertív kommunikációt, megismeri az asszertív jogait és elismeri a másikét, nagyban csökken a konfliktusos helyzetek száma.

Teljesen más a légköre egy olyan iskolának ahol őr járkál, és egy olyan iskolának ahol ismerik a konfliktuskezelés jó gyakorlatát. 

Léteznek olyan iskolák, ahol dolgozik mediátor, vagy legalább alkalmanként beengedik őket az iskolába, léteznek programok melyek az iskolai konfliktuskezelésre alkalmasak. Sőt létezik kortársmediáció is, ahol a gyerekek - pár alkalmas képzés után - képesek a saját ügyeiket mediálni.

Szóval lehetőség van, érdemes szülőként, diákként, pedagógusként, iskolavezetőként tájékozódni.

Szerző: Gurin Eszter - mediátor

 

 

Szerző: Gurin Eszter - mediátor

 

Nemzetközi gyakorlat

A görög mediációs reform 2020-ban

Archív cikk · 2020

Történeti kitekintés a kötelező első találkozó és az önkéntes folytatás kapcsolatára.

A teljes cikk megnyitása

2020-tól kötelező a mediáció Görögországban

Eredeti megjelenés: 2020. jan. 9. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Németh Zoltán

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

Magyarország számára is követendő jó gyakorlat lehet - dr. Németh Zoltán beszámolója (első rész)

 

 

Kötelező mediáció Görögországban

A közvetítés elméletileg nem volt új Görögországban: a közismert 2008/52/EK EU irányelvet  beépítették a nemzeti jogrendszerbe, ezáltal meghatározva a bíróságon kívüli vitarendezés jogi kereteit, azonban azóta az elvégzett mediációk száma kiábrándítóan alacsony, különösen a bírósági utat követő és közvetíthető peres ügyek számához képest. 

A hétköznapi állampolgárnak nem volt elegendő ismerete a közvetítésről, mivel az állam és a jogi szakemberek nem tudtak megfelelő információt adni. A tavalyi újságok és hírek a kötelező közvetítésről szóltak, további magyarázat nélkül. A legtöbb ügyvéd az intézményt olyan fenyegetésként kezeli, amely csökkentené munkájukat. Sok jogi szakember negatívnak és alkotmányellenesnek nyilvánította a kötelező mediációt, azzal érvelve, hogy ez megakadályozza a polgárokat a bíróságok előtt fellebbezésben - ez alkotmányosan garantált jog. 

Ugyanakkor senki sem beszélt arról a tényről, hogy a 4512/2018 törvény által bevezetett kötelező közvetítés egyszerűen megállapította a felek kötelező részvételét az első közös ülésen, hogy tájékozódjanak a közvetítésről és feltárják a vita közvetítésének lehetőségét. A további részvétel már a felek döntésén múlik, azaz az eljárás önkéntes jellege biztosított marad.

A jogi világ nyomása azonban az Igazságügyi Minisztériumot arra késztette, hogy egy a kötelező mediációra utaló vitatott cikk végrehajtását egy évre, 2019 szeptemberéig felfüggessze. A minisztérium kijelentette, hogy a kötelező közvetítést bevezető 4512/2018. Sz. Törvény 182. cikkének végrehajtásának felfüggesztésének oka annak felülvizsgálata, hogy az kiterjedjen a jogi világ minden aspektusára és problémájára. Ennek ellenére a felfüggesztési időszak alatt a Görög Bankszövetség létrehozott egy független testületet, amely közvetítés útján rendezi a pénzügyi vitákat, hogy megpróbáljon válaszolni az adósok pénzügyi vitáinak rendezésének szükségességére.

Egy év várakozás után aztán 2019 novemberében a görög igazságügyi minisztérium bevezette az új, felülvizsgált 4640/2019 számú törvényt, amely fokozatosan lép hatályba 2020. január 15-től, és amely kiterjeszti a kötelező közvetítés alkalmazását a legtöbb polgári és kereskedelmi jogvitára. A 4640/2019 törvény előírja, hogy nemzeti vagy határokon átnyúló, meglévő vagy jövőbeli polgári és kereskedelmi jogviták közvetíthetők, feltéve, hogy a feleknek az anyagi jogi rendelkezések alapján lehetősége van a közvetítésre.

A Bírósághoz történő fordulás előtt a 4640/2019 törvény előírja az ügyvédek számára, hogy ügyfeleiket írásban tájékoztassák a vita vagy annak egy részének közvetítés útján történő rendezésének lehetőségéről, mielőtt bírósághoz fordulnának, valamint arról, hogy kötelező-e részt venni egy első közös ülésen, amelyen tájékoztatást kaphatnak a közvetítésről.  Ez a kötelezettség az új törvény elfogadását követően, azaz 2019. december 2-a után azonnal hatályba lépett.

Az Elsőfokú Bíróság hatáskörébe tartozó szokásos polgári eljárás keretében zajló polgári és kereskedelmi viták, valamint egyes családi viták esetén kötelező az első közös közvetítési ülésen részt venni. 

Az első ülés kötelező a következő esetekben:

  1. Minden elsőfokú jogvita 30 000 euró követelés alatt; a nem monetáris vitákra is vonatkozik (pl. a szellemi tulajdon megsértésének).
  2. Amennyiben egy mediációs záradék szerepel a megállapodásban;
  3. Bizonyos családi jogi viták.

Ezt az ülést legkésőbb húsz (20) napon belül kell megtartani, miután a mediátor megkapta a az erre irányuló kérelmet. Ha a felek valamelyike ​​külföldön lakik, az említett határidő harminc (30) napra meghosszabbodik, az azt követő naptól számítva, hogy a kérelmet a közvetítőnek megküldték. 

Az első közös ülés befejezése után a közvetítő jelentést készít, amelyet a közvetítő és az összes résztvevő aláír, és ha pert indítottak, vagy ha már benyújtották, akkor ezt a jelentést benyújtják a bíróságra. Ha erre nem kerül sor, akkor a per nem indítható meg. A törvény bizonyos pénzbüntetéseket ír elő arra az esetre, ha az egyik fél nem jelenik meg az első közös közvetítő ülésen.

A törvény 2019. november 30-án lépett hatályba, ugyanakkor kimondja, hogy az első közös ülés rendelkezéseit 2020. január 15-től kell alkalmazni a családi vitákra, és 2020. március 15-től a többi ügycsoportban.

A 4640/2019 törvényben előírt kötelező közvetítés (kötelező részvétel az első közös ülésen) nem tekinthető csodaszernek a túlzsúfolt görög igazságszolgáltatási rendszer és a görög bíróságok számára. Valójában hosszú távon pozitív eredményeket lehet vele elérni, de a mediációval kapcsolatos eddigi információhiány és a megfelelő mentalitás hiánya a fő kérdés, amelyet figyelembe kell venni a jogalkotónak és jogalkalmazónak egyaránt.

A Magyarország számára is jó példaként szolgáló görög reformokkal a későbbiekben még részletesen foglalkozunk.

 

Iskola és közösség

Generációk és együttműködés

Archív cikk · 2019

A generációs különbségek megértése a konfliktuskezelésben.

A teljes cikk megnyitása

Generációk - X,Y,Z, Alfa

Eredeti megjelenés: 2019. ápr. 17. · Teljes archív cikkszöveg

Baby boomer, marvel generáció, digitális bennszülött, screenager - érdekességek egy KEMI est margójára

 

Generációk – X,Y,Z, Alfa

2019. április 15-én az idén 5 éves KEMI est rendezvénysorozat vendége Bereczki Enikő volt, aki intergenerációs szakértő és évek óta tanulmányozza a különböző generációk sajátosságait az információs korban. Számos cikket, tanulmányt írt a témában a generációk közötti különbségekről; a generációk – munkaerőpiac – motiváció, a felnőtté válás kérdéseiről rendezvényeken, konferenciákon rendszeresen előad, illetve, oktatási intézmények és cégek számára intergenerációs képzéseket is tart.

Számos szervezet külső szakértőjeként 2006 óta (Nemzeti Családügyi és Szociális Intézet, Tempus Közalapítvány, Nemzeti Tehetségprogram stb.) (Nemzeti Tehetség Program) tevékenykedik. Évek óta rendszeresen ír generációs témában.  A Pán Péter, STOP! blogot 2015-ben alapította. Posztjai rendszeresen felkerülnek az index.hu, portfolio.hu válogatásába, számos más híroldalra, cikkeit más újságok is átvették másodközlésre vagy felkérték publikációra (pl.: hvg.hu, atv.hu, moderniskola.hu, ELLE). A wmn.hu állandó vendégszerzője  generációs témában.

További információk: http://hu.generationdilemmas.com/ és facebook oldal itt

A KEMI est alapvető célja az volt, hogy a résztvevő mediátorok megismerkedhessenek a különböző generációk sajátosságaival és ezáltal közelebb kerüljenek a generációs okokból kialakult konfliktusok megoldásához.

Enikő az előadásában részletesen bemutatta a generációkat. Néhány jellemzőt összegyűjtöttem, de az előadás teljes egészében megtekinthető a KEMI youtube csatornáján.

Megtudhattuk, hogy kik azok a baby boomerek, digitális bevándorlók és azt is, hogy ők miért értik meg olyan nehezen a fiatalabb generációkat. Az igaz, hogy ez fordítva is így van, ezért a generációs konfliktusok esetén kiemelten fontos lenne az oda-vissza kommunikáció és az idősebb generációk érzékenyítése mellett a fiatalabbak érzékenyítése az idősebbek iránt.

Az előadásból megtudhattuk, hogy mit is jelent az, hogy helikopterszülő és ez alapvetően az X generáció sajátossága. Ezek a szülők ugyanis azok, akik kvázi egy helikopter propellerének módjára igyekeztek beosztani a gyermekük idejét.

Kiderült, hogy létezik egy ún. Marvel generáció vagy más elnevezéssel millenium generáció, akik az 1980-1995 között született gyermekek, azaz az Y (1980 – 1995) generáció tagjai. Manapság sokat hallani a nárcisztikus személyekről, az én fontosságáról. Ez az a generáció, ahol ez hatványozottan megjelenik. Ezt a generációt nevezik még kaméleon generációnak is és jellemző rájuk a karrierspagetti, azaz ők nem akarnak egyetlen munkahelyen leragadni. Erős vezetői ambícióik vannak és nagyobb autonómiával, önálló projektekkel jól motiválhatók.

Fontos információ volt, hogy az Y generációs családokban megjelenik egy olyan probléma, hogy a férfiakra kettős nyomás nehezedik. Először is meg kell oldania a családfenntartást, másodszor pedig részt kell vállalnia magában a családi életben is. Ez sokak számára nehézséget jelent és sok konfliktushoz is vezet.

Az Y generáció egyes tagjaira jellemző még, hogy huszonévesen is tinédzserként viselkednek és szívesen laknak a mamahotelben. Később alapítanak családot, mint elődeik és jellemző még rájuk az erős függőségek is.

Az előadás második részében esett szó a két legfiatalabb generációról, a Z-ről és az Alfa-ról.

A Z (1995 - 2009) generáció vagy más néven screenagerek, digitális bennszülöttek, a világ első globális nemzedéke. Ők azok, akik a világ különböző pontjain élve ugyanabból a Jamie Oliver főzős videóból főznek. Magyarországon ők vannak a legkevesebben. Jellemző rájuk, hogy a gyorsan futó online világból nagyon nehezen tudnak nyitni az elmélyült tanulás felé. Számukra fontos a folyamatos visszajelzés, mert enélkül könnyen demotiváltak lesznek. Egyik jellemzőjük még az ún. kapunyitási pánik, amikor megtorpannak a karrierjük elkezdésekor. Ilyen esetekben szoktak ők legális egérút igénybevételével egy bizonyos időt külföldön tölteni. Az idősebb generációknak az ő esetükben meg kell érteni, hogy számukra a munkakezdés egy nagyon rizikós időszak.

A legfiatalabb generáció jelenleg az Alfa generáció. Ők 2010 után születtek, így még nagyon fiatalok és nincs túl sok információ róluk. Egy dolog azonban elvitathatatlan. Ők már születésük előtt rendelkeznek digitális lábnyommal, mivel nagyon sok szülő posztol a születendő gyermekéről fotókat, bejegyzéseket. A Commonsense Media felmérése pedig rávilágít egy igazán döbbenetes tényre. Az USA-ban az Alfa generációs gyermekek 10%-nak az első szava nem az anya vagy az apa volt, hanem a tablet.  Ezen gyermekek neveltetésénél fontos, hogy itt a szülők nem csak arra nevelik őket, hogy jók és tökéletesek, hanem arra is, hogy igenis számít a véleményük a családban. Ezt pedig az igazán jó marketing szakemberek is tudják és célzottan „lövik” is reklámokkal ezt a generációt. Mindenesetre a digitális világ itt már a mindennapok része és ez megannyi veszéllyel jár. Ezek közül talán az egyik legnagyobb az elmagányosodás veszélye.

Fantasztikus volt hallgatni Enikő előadását, amely nagyon sok olyan tényre rávilágított, amiről lehet, hogy beszélünk, de nem vesszük elég komolyan. Az emberi kapcsolatokban a kommunikáció kiemelten fontos szerepet játszik és ez hatványozottan igaz a generációk közötti kapcsolatra is. Beszélgessünk és próbáljuk megérteni egymást és így eljuthatunk a harmonikusabb kapcsolatokhoz. Ez nagyon fontos is lenne a jövőnk szempontjából az élet minden területén.

A generációváltás, a generációk közötti különbözőségekből eredő konfliktusok megoldhatók a mediáció módszerével és itt különösen fontos például egy cég esetén, hogy „double win-win” helyzet alakulhat ki. A cég megmarad, tovább működik és emellett még a családi kapcsolatok is rendeződnek. Kell ennél több?

A KEMI tagjainak nevében szeretném megköszönni Enikőnek ezt a fantasztikus előadást, aminek azt gondolom, hogy lesz még folytatása. Valami elkezdődött, valami, ami elvezethet minket céljainkhoz.

Szerző: Dr. Németh Zoltán

Mediátori gyakorlat

Gladiátortól a mediátorig – második rész

Archív cikk · 2019

A mediáció rugalmas kerete és a problémamegoldás szerepe.

A teljes cikk megnyitása

Gladiátortól a mediátorig, egy kihívás azoknak az ügyvédeknek, akik mediátorok lesznek - 2. rész

Eredeti megjelenés: 2019. jan. 22. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: Gregg Relyea és Roy Cheng Wui-Kei; fordítás: Dezsőfi Beatrix; szerkesztés: dr. Németh Zoltán

A mediáció természete

 

A Közép Európai Mediációs Intézet egy cikksorozatban mutatja be azokat a kihívásokat, amelyekkel azok a jogászok/ügyvédek szembesülnek, akik mediációs képzésen vesznek részt. A cikket Gregg Relyea és Roy Cheng Wui-Kei írták és Dezsőfi Beatrix fordította magyar nyelvre és dr. Németh Zoltán szerkesztésében jelenki meg a KEMI honlapján. (forrás: https://www.mediate.com/articles/RelyeaGChengR.cfm )

Mielőtt rátérünk a cikk második részére, érdemes megismerkedni annak szerzőivel:

Gregg Relyea

1992 óta Gregg Relyea önálló mediátorként, döntőbíróként és mediátor oktatóként dolgozik. Mr. Relyea nemrég társszerzője lett Dr. Joshua Weiss-szel egy gyerekeknek szóló mesekönyvnek, „Gubanc az öntözőlyuk körül”, ami a konfliktuskezelésről szól. 3-12 éves korú gyermekeknek szól, a könyv elérhető a „Harvard Program on Negotiation” (PON) weboldalán és az Amazon.com-on. A történetekhez tartozik egy szülőknek és tanároknak szóló útmutató, játékokkal, tevékenységekkel és ötletekkel ahhoz, hogy hogyan kezdjünk el beszélgetni. Ezen kívül Mr. Relyea írt egy készségfejlesztő könyvet "Negotiation, Mediation, and Dispute Resolution-Core Skills and Practices" („Tárgyalás, mediáció és vitarendezés – alapkészségek és a gyakorlat”) címmel, amely együtt kapható egy összesítő Power Point-os prezentációval és tanári kézikönyvvel.

Az elmúlt 20 évben tárgyalástechnikát, mediációt és ADR-t tanított egy jogi iskolában egyetemi szinten. Az hogy tanítja és gyakorolja a mediációt Mr. Relyea számára egyedi lehetőséget nyújt arra, hogy közelről vizsgálja az ügyvédek, jogászok és a hallgatók viselkedését a tárgyalások alatt. Ráadásul Mr. Relyea semleges tényfeltáró szolgáltatást is nyújt munkaügyi vitákban, pl. szexulás zaklatási, diszkriminációs és jogellenes felmondási ügyekben. Facilitációs szolgáltatása elérhető csoportos, nagy létszámot érintő konfliktusok esetén is. 1995 óta tanít és képez ki mediátorokat az USA-ban és külföldön. Gyakran vesz részt privát konzultációkon, konferenciákon, belső szervezésű ügyvédi irodák tréningjein. És számos cikket írt ezekben a témákban.

Mr. Roy Cheng Wui-Kei

Adjunktus a Hong Kong Egyetemen, a „School of Professional And Continuing Education” (HKU SPACE) nevű iskolában, ahol mediátor-tréner, törvényszéki szakértő és akkreditált mediátor a „Hong Kong Mediation Accreditation Association Limited” (HKMAAL) („A Hong-Kongi Akkreditált Mediátorok Egyesületében”). Roy ezenkívül igazgatója a „ISE Consultants Limited” nevű cégnek, és alapítója a „Hong Kong Institute of Mediation” (a „Hong Kong Mediációs Intézetnek”), és a "Getting to Harmony" („Harmóniába kerülni”) című könyv szerzője.

A mediáció természete

Az ügyvédek képzése és tapasztalata a konfliktuskezelésben a peren és a bírói döntésen alapul, ahol a semleges bíró felügyeli mind a folyamatot, mind a meghallgatásokat. Egy másik lehetőségként sok ügyvéd sokszor másfajta tárgyalási módot is alkalmaz, változó taktikai és stratégiai sikerrel. 

Az igazságszolgáltatás, jellegénél fogva, a bíróságon zajlik. Mereven strukturáltak, előzetes meghallgatásokkal, nyílt megállapításokkal, felperessel és alperessel, záró rendelkezésekkel, per utáni problémákkal és lehetséges fellebbezéssel. A bizonyíték döntő, és szigorúan alkalmazandó. Az információt kizárólag a szemtanúkon és a dokumentumokon keresztül ismerjük meg, melyeknek a bizonyítási eljárás követelményeinek kell megfelelniük. A jogi folyamat (versus equitable) pillanatnyi iránya múlt idejű, például: Ki kivel mit tett a múltban? A figyelem a tényfeltárásra, a (kizárás szabályai), és a bűnbakkeresésre (magaviselet vizsgálata, a felelős megnevezése) korlátozódik.  Minden emberi tevékenység kifejezhető pénzben is. A jogászoknak védelmezniük kell az ügyfeleket a hagyományos jogok és a jogorvoslat formális keretein belül.

Másrészt a tárgyalás egy olyan folyamat, amelyet sok jogász spontán módon és strukturálatlanul alkalmaz. Sok ügyvéd nem tudja, hogy a megbeszélésnek vannak jól megszerkesztett alapelvei és technikái, amelyeket szisztematikus módon lehet alkalmazni, és egy következetes, előrelátható eredményt lehet ezáltal létrehozni. Ehelyett sokszor „csípőből tüzelnek”, a vita technikák nagyon szűk skáláját alkalmazva.

Azok az ügyvédek, akik mediátornak tanulnak, azt hiszik, hogy a mediáció hasonló, mint egy bírói tárgyalás, amelynek kötött formális kerete van. Lehet, hogy nem érzik magukat magabiztosnak egy másfajta folyamatban, amely kevésbé formális, a folyamata sokkal rugalmasabb, de ez mind jellemző a mediációra. Ezzel ellentétben az ügyvédek azt hiszik, hogy a mediáció egy olyan folyamat, ahol alig vannak formai szabályok, ezért a mediációra úgy tekintenek, mint egy hétköznapi, szervezetlen, nem hivatalos eljárásra, amely ritkán lehet eredményes.

Az igazság az, hogy a mediáció rendelkezik a hivatalos peres eljárás jellemzőivel is, ugyanakkor lehetővé tesz a felek számára egyfajta flexibilitást és szabadságot, hogy saját érdekük képviseletében tárgyaljanak. A mediáció egy önkéntes folyamat, beazonosítható eljárási renddel, amely során a mediátor segíti a feleket azzal, hogy speciális kommunikációs és tárgyalási technikákat alkalmaz. A mediációnak van mind peres mind együttműködő aspektusa is. A peres vitákban a mediátor figyelmesen megvizsgálja a tényeket, esetleg egyfajta értékelő szerepet tölt be, vizsgálja a felelősség kérdését, számba veszi a per költségeit, a fellebbezési lehetőséget, a per elvesztésének kockázatát, a várható bírói döntést, a tanúk megjelenését, és a peren kívüli lehetőségeket.

A bizonyítékok ereje nem feltétlenül fontos a mediációban; a tanúk kihallgatása nem történik meg, a kizárás szabálya itt nem érvényesül, és nem korlátozza a megszerezhető információt, ami megfontolás tárgyát képezheti. Az időbeli tájékozódás szempontjából a mediációs folyamat a múltra is koncentrál (a vita történeti háttere, a felek cselekedetei és magatartása, a dokumentumok és más releváns információ), a jelenre is (a felek közvetlen környezete, szükségletei, problémái) és a jövőre is (a felek hosszú távú személyes és üzleti érdekei, a felek közötti jövőbeli kapcsolatok, a megegyezés feltételeinek kidolgozása, ami olyan stabil és tartós megoldás, amelyet a felek be is tudnak tartani, és ezzel újra strukturáljuk a kommunikációt és a kapcsolatot közöttük).

A mediáció sosem tényfeltáró vagy a hibás felet kereső folyamat, hanem ehelyett ez egy problémamegoldó folyamat, amely inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy valamilyen megoldás szülessen a múlton való rágódás és a bűnbakkeresés helyett. A résztvevők a mediációban nem korlátozódnak a pénzbeli kártérítésre. Megvan a szabadságuk ahhoz, hogy szabadon döntsenek arról, hogy anyagi vagy nem anyagi jellegű megegyezésre jussanak, ami kreatív és nem hagyományos módszer. Végül a mediációs eljárás maga is rugalmas, lehetővé téve egy mediációt megelőző kommunikációt a felek és a mediátor között, a mediáció szakaszainak variálhatóságát, külön megbeszéléseket a felek és a különböző érdekcsoportok között egy több résztvevős ügy esetében akár a hely és idő meghatározásával is.

Hamarosan folytatjuk.....

Mediátori gyakorlat

Gladiátortól a mediátorig – első rész

Archív cikk · 2019

Milyen szemléletváltással találkozik egy mediátornak tanuló ügyvéd?

A teljes cikk megnyitása

Gladiátortól a mediátorig, egy kihívás azoknak az ügyvédeknek, akik mediátorok lesznek

Eredeti megjelenés: 2019. jan. 16. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: Gregg Relyea és Roy Cheng Wui-Kei; fordítás: Dezsőfi Beatrix; szerkesztés: dr. Németh Zoltán

Ez a cikk azokat a kihívásokat fogja vizsgálni, amelyeket azok a jogászok/ügyvédek tapasztaltak meg, akik most végzik a mediációs képzést.

 

A Közép Európai Mediációs Intézet egy cikksorozatban mutatja be azokat a kihívásokat, amelyekkel azok a jogászok/ügyvédek szembesülnek, akik mediációs képzésen vesznek részt. A cikket Gregg Relyea és Roy Cheng Wui-Kei írták és Dezsőfi Beatrix fordította magyar nyelvre és dr. Németh Zoltán szerkesztésében jelenki meg a KEMI honlapján. (forrás: https://www.mediate.com/articles/RelyeaGChengR.cfm )

Mielőtt rátérünk a konkrét cikkre érdemes megismerkedni annak szerzőivel:

Gregg Relyea

1992 óta Gregg Relyea önálló mediátorként, döntőbíróként és mediátor oktatóként dolgozik. Mr. Relyea nemrég társszerzője lett Dr. Joshua Weiss-szel egy gyerekeknek szóló mesekönyvnek, „Gubanc az öntözőlyuk körül”, ami a konfliktuskezelésről szól. 3-12 éves korú gyermekeknek szól, a könyv elérhető a „Harvard Program on Negotiation” (PON) weboldalán és az Amazon.com-on. A történetekhez tartozik egy szülőknek és tanároknak szóló útmutató, játékokkal, tevékenységekkel és ötletekkel ahhoz, hogy hogyan kezdjünk el beszélgetni. Ezen kívül Mr. Relyea írt egy készségfejlesztő könyvet "Negotiation, Mediation, and Dispute Resolution-Core Skills and Practices" („Tárgyalás, mediáció és vitarendezés – alapkészségek és a gyakorlat”) címmel, amely együtt kapható egy összesítő Power Point-os prezentációval és tanári kézikönyvvel.

Az elmúlt 20 évben tárgyalástechnikát, mediációt és ADR-t tanított egy jogi iskolában egyetemi szinten. Az hogy tanítja és gyakorolja a mediációt Mr. Relyea számára egyedi lehetőséget nyújt arra, hogy közelről vizsgálja az ügyvédek, jogászok és a hallgatók viselkedését a tárgyalások alatt. Ráadásul Mr. Relyea semleges tényfeltáró szolgáltatást is nyújt munkaügyi vitákban, pl. szexulás zaklatási, diszkriminációs és jogellenes felmondási ügyekben. Facilitációs szolgáltatása elérhető csoportos, nagy létszámot érintő konfliktusok esetén is. 1995 óta tanít és képez ki mediátorokat az USA-ban és külföldön. Gyakran vesz részt privát konzultációkon, konferenciákon, belső szervezésű ügyvédi irodák tréningjein. És számos cikket írt ezekben a témákban.

Mr. Roy Cheng Wui-Kei

Adjunktus a Hong Kong Egyetemen, a „School of Professional And Continuing Education” (HKU SPACE) nevű iskolában, ahol mediátor-tréner, törvényszéki szakértő és akkreditált mediátor a „Hong Kong Mediation Accreditation Association Limited” (HKMAAL) („A Hong-Kongi Akkreditált Mediátorok Egyesületében”). Roy ezenkívül igazgatója a „ISE Consultants Limited” nevű cégnek, és alapítója a „Hong Kong Institute of Mediation” (a „Hong Kong Mediációs Intézetnek”), és a "Getting to Harmony" („Harmóniába kerülni”) című könyv szerzője.

Gladiátortól a mediátorig, egy kihívás azoknak az ügyvédeknek, akik mediátorok lesznek

Az ügyvédek, amikor az ügyfelüket képviselik, lándzsa helyett logikával, kard helyett jogszabályokkal és fizikai erejük helyett retorikai képességükkel harcolnak az ügyfeleikért. A sikeres jogászok rutinosan szállnak harcba és konfrontálódnak más ügyfelekkel, ügyvédekkel és bírókkal. Kötik őket a szakmai felelősség szigorú szabályai, az ügyvédi lét formai, és a bizonyítási eljárás szabályai. A pereskedést körülvevő procedúra nagyon jól definiált, a felek és a bíró szerepe mélyen gyökerezik a tradíciókban. A küzdelem pompáját és látványát felváltja a peres eljárás formalitása és méltósága.

Ezzel szemben a mediátorok egy más természetű harcban vesznek részt. A mediációs megbízás szabályai alapjaiban különböznek a peres megbízásoktól. Nem alkalmazzák a perek formai szabályait. A bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesülnek. A hosszú távú emberi vagy üzleti érdekek jobban számítanak, mint az alkalmazható törvények vagy a vita tényei. Az érzelmek is relevánsak a vitában. A felek, az ügyvéd és a semleges harmadik fél szerepe, felelőssége, lehetőségei szignifikánsan különböznek. Kifinomult, speciális kommunikációs és tárgyalási készségekkel és technikákkal rendelkezik egy mediátor a markáns érvek használata helyett.

Hasonlóképpen, a mediátorok oktatóinak is tisztában kell lenniük a jogászok oktatási hátterével, illetve szakmai gondolkodásmódjával. Az oktatóknak figyelembe kell venniük a jogászok nézőpontját, és sikeresen megfogalmazni a különbséget a mediátor szerepe, kötelessége és módszerei között. Például, míg egy peres eljárás igen ellenséges légkört teremthet, a mediációs eljárás olyan egyensúlyra törekszik, ahol az ellenfelek egyfajta együttműködő félként cselekszenek. Ahelyett, hogy azokat a lehetőségeket keresnék, ahol ki lehet aknázni a másik fél gyenge pontjait, a mediátor olyan lehetőségeket keres és ápol, ahol minden fél által közösen elfogadható megoldás születik.

Figyelemre méltó az, hogy a mediációs képzés előnyös lehet az ügyvédek számára is attól függetlenül, hogy akarnak-e mediátorként tevékenykedni. Egy hivatalos mediációs képzés több célt is szolgálhat: terjeszteni a mediációt, mint az egyik fajta alternatív vitarendezési módot, mediátorokat képezni, felkészíteni az ügyvédeket, hogy részt tudjanak venni mediációs eljárásban, illetve olyan készségekkel ruházni fel a résztvevőket, amiket a mindennapi élet konfliktushelyzeteiben is tudnak hasznosítani otthon, a munkahelyen vagy egy közösségben. Azok a készségek és technikák, amelyek a mediációs tréning részét képezik, nagyon jól adaptálhatók illetve átalakíthatók bármilyen konfliktushelyzetre.

A jogászok is használhatják ezeket a tranzakciós arénában (szerződések megfogalmazása, a fizetés és a foglalkoztatás feltételeinek lefektetése, lízing tárgyalások) pereskedésben (tárgyalásos rendezések, nyomozati viták rendezése, orvosi lízing tárgyalása, a kliensek költségének és a díjazás kezelése) joggyakorlat menedzselése (ügyvédi irodák vezetése, részvényesek vitája, követelések, döntéshozatal)

Ez a cikk azokat a kihívásokat fogja vizsgálni, amelyeket azok a jogászok tapasztaltak meg, akik most végzik a mediációs képzést. Ezen kihívások közül néhány abból a mélyen beivódott nézőpontból ered, ami a jogi képzéssel és nézőponttal jár. A „jogi kultúra” alakítja és informálja a jogászok egyéniségét és a látásmódját. Ennek a cikknek az a célja, hogy ezen perspektívák azonosításával megtegyék azt a sarkalatos lépést, hogy ezeket felismerjék, együttműködjenek, és végül oly mértékben „szélesítsék a jogászok perspektíváját, hogy a „mediátorok perspektívája” is beleférjen.

1. Az a kötelességünk, hogy lelkesen képviseljük az ügyfeleket

A szakmai felelősség története és szabályai azt követelik meg, hogy a jogász feladata az, hogy a vitát és az ügymentet egy irányba vigye – az ügyfele által meghatározott irányba. Az ügyvéd/kliens kapcsolata nagyon pontosan definiált, ha egyszer az ügyvéd elvállalta a kliens képviseletét, ezt kell követnie, konzekvensen védenie az ügyfelet megfelelő vehemenciával.

Az ügyvédtől azt várják, hogy ügyfele érdekét mindenek fölé helyezze. Az összes információt, ami a pereskedés alatt felszínre kerül, úgy értékelik, hogy ez előnyös vagy előnytelen a kliensük számára. A kliens törvényes jogaira alapuló stratégiai célokat állítanak fel. Habár az ellentéten alapuló rendszer célja az igazságszolgáltatás, ez gyakran a felek között feszültséget kelt, amely mélyen gyökerező ellentét az ügyvédek, ellenfeleik és résztvevők között.

Egy jogász, aki aláveti magát egy mediációs képzésnek tudatosan vagy nem tudatosan, de elkezdi átalakítani az ügyvéd/ügyfél kapcsolatának koncepcióját, illetve az ügyfél iránti feladatát egy mediációs eljárássá. Ez különféleképpen nyilvánulhat meg, például abban, hogy elvállalja egyik vagy másik fél képviseletét, annak érdekében beszél, elveszítvén a semlegesség látszatát azzal, hogy élénken támogat egy vagy több követelést, több nézőpontot védelmez, és privát véleményt alkot a vita és annak kedvező kimenetelének előnyeiről.

Ezzel ellentétben a mediátor nem képviseli egyik felet sem. A mediátornak nem feladata lelkesen védelmezni egyik résztvevőt sem a folyamatban. Nem lehet egyetlen szóval kifejezni a mediátor és a résztvevők közötti kapcsolatot a mediációs folyamatban. A bíróval ellentétben a mediátornak nem feladata egyetlen személlyel szemben sem fellépni, aki részt vesz a mediációs folyamatban, legyenek bár a megnevezett ügyfelek, ügyvédek, szemtanuk, szakértők vagy bárki más. Ezek a felek részt vesznek a mediációban, és bár a mediátornak általános etikai azonosítható kötelessége van a felekkel szemben, a mediátort egyik fél sem vonhatja felelősségre közvetlenül olyan módon, ahogy egy ügyvédet lehet.

Azoknak az ügyvédeknek, akik mediációs képzésen vesznek részt, ajánlatos lenne, ha kicsit elcsúsztatnák a nézőpontjukat, ami a kliensük identitását illeti. A mediátorok felelősek a folyamatért, és felelősséggel tartoznak az ügyfélnek is. Kifinomult technikák alkalmazásával védelmezik a mediáció integritását, mert ez segíti elő a konstruktív párbeszédet és tárgyalást. Kiegyensúlyozott és semleges módon a mediátor feltárja a tényeket, a törvényi lehetőségeket, az ügyet, az érdekeket annak érdekében, hogy közös nevezőre jussanak és megegyezés szülessen.

A mediátor inkább a folyamatot képviseli mintsem az ügyfeleket és azok egyéni érdekeit. Ha bármelyik fél megkérdezné a mediátortól, hogy „Kinek az oldalán áll ön?”, a salamoni válasz az lenne: „Egyik fél oldalán sem állok. Az a feladatom, hogy mindenkit segítsek abban, hogy olyan kedvező megegyezésre jussanak, ami mindenkinek megfelel.”

Folytatjuk!

Család és gyermek

A válás és a munkahely

Archív cikk · 2018

A magánéleti válság a munkavégzésben is éreztetheti hatását.

A teljes cikk megnyitása

A válás és a munkahely

Eredeti megjelenés: 2018. ápr. 7. · Teljes archív cikkszöveg

Tisztában van azzal, hogy a válás milyen hatással van a munkahelyére?

 

 

A válás költséges, időigényes és érzelmileg kimerítő eljárás. Habár a különélés csak személyes ügy, érzelmileg az is leszívja az embert. Amikor bemegyünk a munkahelyünkre, szinte lehetetlen kikapcsolni a félelmeinket, a bizonytalanságunkat azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő. 

A válófélben lévő alkalmazottaknak végtelennek tűnő jogi, anyagi, a lakhatással és a gyermekfelügyelettel kapcsolatos ügyekkel kell szembenézniük. 

Ezt a folyamatot így látják a munkahelyen:

  • Hiányzás, mivel a munkavállalónak távol kell lennie az ügyvéddel való találkozás, illetve a bírósági tárgyalások miatt.
  • A gyengült termelékenység és érzelmileg labilis, zaklatott alkalmazott potenciálisan költséges hibákat ejthet.
  • A válófélben lévők érzelmi támogatást, megerősítést és tanácsokat várnak a kollégáktól, ami a többiek produktivitását is csökkenti.
  • A túlórázás vagy hivatalos út többé nem opció egy egyedülálló szülő részére.
  • Az egyéni problémák okozta stressz konfliktusokat okozhat a munkahelyen is. 
  • A szorongás és a depresszió egészségre gyakorolt hatása következtében hosszabb időre is távol maradhatnak a munkahelyüktől.

Tanulmányok kimutatták, hogy azok a dolgozók, akik váláson vannak túl, több mint 160 órát vannak távol a munkahelytől a válást követő évben. 

Alapvető fontosságú, hogy a munkaadók felismerjék azt, hogy összefüggés van a válás okozta érzelmi és anyagi problémák valamint a csökkent teljesítmény között. Az az igény, hogy támogassák az alkalmazottakat a nehéz időszakban ma már nem luxus, hanem szükségszerű. 

Az alkalmazottakat segítő programok (Employee Assistance Programs, EAP) nagyon gyakran úgy foglalkoznak a válással, mint érzelmi problémával. 

A leggyakoribb aggodalmak mégis a szülői szerepből és anyagi problémákból erednek. Az ezekkel kapcsolatos segítséget szintén hozzá lehetne tenni a segítő programokhoz. 

A Life Innovations Study (életet megújító tanulmány), melynek címe: „A házastársi és családi jóllét: az amerikai vállalatok dolga?”, arra a következtetésre jutott, hogy a párkapcsolati problémákból fakadó stressz évente 300 milliárd dollárba kerül a munkaadóknak. 

Megengedheti magának anyagilag, hogy ne támogassa az alkalmazottját a nehéz időkben? 

A mediáció módszere, annak a munkavállaló részére történő ajánlása is segítheti a folyamatot.

A mediáció alapjai

Hogyan válasszon mediátort?

Archív cikk · 2018

Szempontok a képzettség, tapasztalat és személyes együttműködés mérlegeléséhez.

A teljes cikk megnyitása

4 lépés, hogy hogyan válassza ki az Ön részére megfelelő mediátort - 4 egyszerű lépés, óriási különbségek

Eredeti megjelenés: 2018. jan. 3. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Németh Zoltán

Dr. Németh Zoltán mediátor írása

 

 

 

Nagyon sok válás közelében lévő pár dönt úgy, hogy a bírósági út helyett vagy azt megelőzően mediációval kívánja rendezni a helyzetüket. Az nyilvánvaló, hogy a mediációs folyamat sokkal gyorsabb, lényegesen olcsóbb és a létrejött közös megegyezést sokkal magasabb arányban tartják be a felek és nagyon sok esetben a mediáció megadja a feleknek azt a lehetőséget, hogy megmaradjon közöttük a normális kommunikáció.

A mediációs piacon azonban nagyon sok mediátor praktizál, ezért nem mindegy, hogy hogyan és milyen szempontok alapján választjuk ki a számunkra megfelelő mediátort.

4 egyszerű, de nagyon fontos lépésben szeretném bemutatni, hogy a mediátor kiválasztásánál milyen szempontokra érdemes figyelni.

Első lépés

Olyan mediátort érdemes keresni, aki földrajzi értelemben könnyen megközelíthető mindkét fél számára.

Fontosak a személyes ajánlások olyan pároktól, ismerősöktől, akik már voltak mediátornál.

Mediációs szervezetek ajánlásai is iránymutatásul szolgálhatnak.

Létezik a közvetítői névjegyzék is, amelyet az Igazságügyi Minisztérium vezet és ebben is lehet keresni mediátort.

 

Második lépés

A mediátor képzettsége

Annak érdekében, hogy egy betartható és mindenki számára előnyös, jogilag is megfelelő megállapodás születhessen, nagyon fontos, hogy egy a területen megfelelően kiképzett mediátort válasszunk.

Tapasztalat

Érdemes megnézni, hogy a mediátor mióta végzi a tevékenységet, mennyi ügye volt és ezek mennyire hasonlítanak az Ön ügyéhez.

Továbbképzések

Magyarországon általában 60 órás képzés keretében képzik a mediátorokat, akiknek ezt követően továbbképzéseken kell részt venniük. Érdemes azt is megnézni, hogy a választandó mediátor milyen típusú továbbképzéseken vett részt.

Filozófia és megközelítés

A mediátorok honlapján általában megtalálja azokat az információkat, amelyek alapján a mediátor saját filozófiája, megközelítése szerepel és ezen információk birtokában is tud olyan mediátort választani, aki Önnek ebből a szempontból is megfelel.

Amikor a második lépés végére ért, akkor már rendelkezik egy listával a lehetséges mediátorokról, amelyek mindkét fél számára jók lehetnek.


Harmadik lépés

Találkozzon személyesen a mediátorral

A mediátorok általában tartanak előkészítő üléseket, amelyek jó alkalmak arra, hogy Ön személyesen is megismerje a mediátort és megbizonyosodhasson a következőkről:

Pozitív első benyomás

A pozitív benyomás nagyon fontos és az is, hogy érezze azt, hogy a mediátor lelkiismeretes és 100%-ig arra, koncentrál, hogy az Ön családjának jó legyen.

Legyen jó problémamegoldó

A mediátoroknak gyorsan fel kell ismerniük a bonyolult, komplex helyzeteket. Nyugodtan kérdezzen rá arra, hogy a mediátor mennyi hasonló ügyben működött közre és ezek milyen megoldásokkal zárultak.

A teljes adminisztratív folyamat bemutatása

Az első találkozón a mediátornak tájékoztatást kell nyújtani a válás jogi folyamatairól és arról, hogy milyen szerepe van a válási folyamatban. Fontos, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy pontosan mi is tartozik a mediátor díjazásába.

Rendelkezik-e a mediátor kapcsolatokkal más szakemberekkel?

Néha a válási folyamatban más szakemberek bevonására is szükség lehet. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy a mediátor által ajánlott szakember, szakértő díját külön kell-e fizetni vagy része a mediátor díjazásának. Ezt tisztázni érdemes. Kérdés, hogy mely szolgáltatások tartozhatnak ebbe a körbe. Ilyen lehet például: ingatlan szakértő, nyugdíj szakértő, pszichológus, coach, gyermekjóléti szakember, könyvelő.

Tartalmazza-e a mediátor díja a megállapodás írásba foglalását?

A mediáció célja a megállapodás és nagyon fontos már az elején tudni, hogy van-e külön díja a megállapodás írásba foglalásának és milyen további teendők vannak a megállapodás aláírása után. Erről is kapnia kell részletes tájékoztatást.

Fizetési ütemezés

Tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a mediátor díjának a fizetése pontosan hogyan is történik. Ülésenként vagy egyben kell fizetni, óránként vagy alkalmanként? Ezek szintén olyan fontos kérdések, amelyekről a mediátornak tájékoztatást kell adnia.

 

Negyedik lépés

Végezetül elérkeztünk az utolsó lépéshez, a mediátor kiválasztásához

Ha az első találkozója a mediátorral jól sikerült, mindenről kapott részletes tájékoztatást és pozitív benyomásai voltak, akkor nincs más hátra, mint kiválasztani a mediátort és elkezdeni a mediációs folyamatot.

 

Amennyiben a mediáció mellett dönt a Közép Európai Mediációs Intézet képzett és tapasztalt mediátorai segítenek Önnek abban, hogy a lehető legjobb döntés hozza meg. Mediátoraink a mediáció teljes folyamatában segítik a feleket, pártatlanul és semlegesen.

Mediátorainkról további információkat a KEMI honlapján talál, itt:

https://www.kemi.hu/mediatorok.html

Család és gyermek

Párbeszéd már a házasság előtt

Archív cikk · 2018

A későbbi konfliktusok egy részéről érdemes időben beszélni.

A teljes cikk megnyitása

A házasságkötést megelőző közvetítés

Eredeti megjelenés: 2018. jan. 29. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Németh Zoltán

Van-e létjogosultsága a közvetítésnek a házasságkötést megelőzően? Dr. Németh Zoltán írása

 

Gondolt már házasságkötést megelőző közvetítésre? A válasz valószínűleg nem, de azért a helyzet nem ennyire egyértelmű.

Először is köszönöm, hogy rátalált erre a cikkre.

Manapság tendencia, hogy a párok egyre később házasodnak, egyre több a válás is, ezért rengeteg család „keveredik”, kialakulnak egyszülős családok, mozaikcsaládok és ezekkel a tendenciákkal együtt járhatnak olyan konfliktusok, amelyek bizony megelőzhetők. Nagyon sok esetben a konfliktus fő forrása a pénz. Az egyik fél inkább költi, míg a másik inkább megtakarítana. Ismerős a helyzet?

Válás esetén nagyon fontosak a házasság előtt és alatt szerzett vagyonok, pénzeszközök helyzete és ezek pontos azonosítása. Sajnos rengeteg pár küzd azzal a problémával, hogy válás esetén egymástól teljesen eltérő számításokkal érkeznek és ebből egy szinte feloldhatatlan konfliktus keletkezhet.

A házasságkötés előtti közvetítés lehetőséget ad arra, hogy a felek proaktív módon átbeszéljék azokat a kérdéseket, amelyek konfliktusok forrásai lehetnek.

Ilyen kérdések lehetnek például:

  • Szeretné tudni, hogy párjának a jelenlegi vagy jövőbeni adóssága Önre nézve milyen kötelezettségekkel jár?
  • A közös számlák helyzete hogyan alakul a házasság alatt illetve mi történik egy esetleges válás esetén?
  • Ha már van saját gyermeke vagy a párjának van gyermeke, akkor beszélhetnek a felmerülő költségek megosztásáról is.
  • Meg kell kérdeznie a partnerét, mielőtt nagyobb vásárlást tervez?
  • Hogyan kezelik az ajándékokat, a kölcsönöket vagy a család örökségét?

 

Természetesen még számtalan kérdés felmerülhet, de egy biztos: egy ilyen közvetítés javítja a párok kommunikációját és nagyban hozzájárulhat a válások megelőzéséhez, a válások számának csökkentéséhez és segíthet abban, hogy a párok kommunikációja folyamatosan fejlődjön és adott esetben még szórakoztató is lehet.

Tisztában vagyok vele, hogy egy kapcsolat elején vagy a házasságkötéskor senki nem gondol arra, hogy mi lesz, ha nem sikerül, azonban egyértelmű tapasztalatom, hogy a válási mediációban lévő felek jelentős része valószínűleg megkímélte volna magát rengeteg konfliktustól, ha még időben, a kapcsolat elején felismeri, hogy bizonyos kérdéseket át kell beszélni.

A közvetítés segíthet abban, hogy ezek a beszélgetések egy semleges és nem ítélkező környezetben mehessenek végbe. Ki tudja? Még szórakoztató is lehet!

A Közép Európai Mediációs Intézet mediátorai segítenek Önnek abban, hogy a felmerülő konfliktusokat még időben és megfelelően kezelni tudja! Mediátoraink: https://www.kemi.hu/mediatorok.html

 

Képek forrása:

https://sdfmc.com/premarital-mediation/premarital-mediation-in-addition-to-premarital-counseling/

http://onealmediation.com/marriage-coaching/pre-marriage-coaching/ 

 

Mediátori gyakorlat

Hivatás és megélhetés a mediációban

Archív cikk · 2017

Összeegyeztethető-e a segítő szakmai cél a fenntartható működéssel?

A teljes cikk megnyitása

Üzleti tevékenység-e a mediáció?

Eredeti megjelenés: 2017. ápr. 18. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: Stephen Walker írása alapján

„Amit mi csinálunk, megváltoztatja a világot, ezért csináljuk.”

 

 

 

Stephen Walker (Goodman Walker)    

A mediáció, mint üzleti tevékenységről szóló blog-sorozat első részében Stephen Walker, az „Üzleti tevékenység elindítása mediátorként” című (Bloomsbury, 2015 december) mű szerzője, azt vitatja meg, hogy a mediáció tekinthető-e üzleti tevékenységnek.

 

Üzleti tevékenység-e a mediáció?

A rövid válasz igen, ha úgy akarjuk. De kell, hogy az legyen?

Nem mindenki gondolja így. Sir Peter Cresswell, egykori legfelsőbb bírósági bíró az Egyesült Királyságban, most pedig döntőbíró és mediátor, azt mondta az Arbitrátorok Intézetének Mediációs Szimpóziumán 2016 szeptemberében, hogy a mediáció inkább hivatás, mint üzleti tevékenység. Az ICC mediációs kerekasztalának résztvevői a párizsi mediációs versenyen úgy beszéltek a mediációról, mint egy életpályáról. Mi a különbség a kettő között?

Az életpálya tevékenységekkel teli hivatás. Magához vonz. Valami máshoz járulsz hozzá, nem a saját jólétedhez. Másokat akarsz szolgálni és másoknak jót tenni. Ezzel nincs semmi baj. Hacsak nem az, hogy azok, akik a hivatásuknak élnek, gyakran rosszul vannak fizetve, ez őket nem zavarja, nem a pénzért csinálják, hanem valami másért.

A mediációs közösségen belül ez gyakran jótékonysági munka vagy esetleg közösségi mediáció, ami az Egyesült Királyságban ingyenes tevékenység. Ahogy Stephen Ruttle, a híres és sikeres közösségi mediátor, aki közösségi mediációs szolgáltatást is nyújt, azt mondta: „Amit mi csinálunk, megváltoztatja a világot, ezért csináljuk.”

 

Vajon Sir Peter Cresswellnek igaza van-e, amikor különbséget tesz az üzleti tevékenység és a hivatás között?

Sokan úgy gondolják, hogy igen. A hivatás olyan tevékenységet jelent, amelyet olyan szakemberek végeznek, akik speciális képzésben részesültek, melynek tevékenysége szabályozott, és ahol inkább ügyfelek, mint vevők vannak. Elvárásai és céljai nem a részvényesek profitja.

A mediáció hivatás? Nem, nem az – legalábbis nem az Egyesült Királyságban. Nincs szabályozva. Bárki mediátornak nevezheti magát. Nincs a használatára vonatkozó előírás, korlátozás, mint az építészeknél, orvosoknál vagy ügyvédeknél. Nincs előírva semmilyen kötelező képzés. Nincs etikai szabályzat.

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a mediátorok nem végeznek szakszerű munkát. Sok mediátornak van egy alapképesítése, például jogi, számviteli, egészségügyi, HR-es stb. Szakmai normáikat beviszik a mediációba. De ez még mindig nem teszi a mediációt hivatássá, szakmává.

Tehát a mediáció üzleti tevékenység? Bárki, aki részt vesz egy mediációs összejövetelen ezt gondolja. A mediátorok által leggyakrabban tárgyalt téma az, hogy miért nincs elég mediációs tevékenység. Elégedetlenek az elvégzett mediáció mennyiségével, és a díjazásukkal. Sokakat frusztrál, hogy nem tudják teljes állásban végezni és csak részmunkaidőben tudnak mediálni, foglalkozásuk kiegészítéseként.

Miért olyan fontos ez? Ha sikert akarsz elérni az üzletben, úgy kell végezned a tevékenységedet, mint egy üzleti tevékenységet. Ez nem jelent se spórolást se túlzott árakat, hanem üzleti módon való hozzáállást jelent. Minden olyan dolgot meg kell tenni, amit a legtöbb üzlet megtesz, ha sikert akar elérni. Feltesszük azt az öt kulcskérdést, ami mindenfajta üzleti tevékenységre vonatkozik:

  1. Mit árulok?
  2. Kinek árulom?
  3. Mit akarnak venni?
  4. Hogyan jutok el a piacra?
  5. Mennyi pénzt, időt és energiát tudok invesztálni az üzletbe?

Ha nem vagy ezekkel tisztában, nem leszel sikeres. Birtokolnod kell azt az egy dolgot, amit minden sikeres üzlet birtokol, és ami a sikertelenebbeknek nincs - ez az üzleti terv. Ezt meg kell írni. Nem kell, hogy bonyolult legyen. Ha bármi kétséged van ezt illetően, látogasd meg Geoff Sharp weboldalát.

Nem kell amiatt szégyenkezned, hogy üzleti tevékenységet szeretnél folytatni. Nem megalázó, ha a mediációra, mint üzleti tevékenységre gondolsz, és pénzt szeretnél keresni. Nem értek egyet Ian Macduff megközelítésével, aki úgy utal a díjazásra, mint „kellemetlen, de szükségszerű kérdésre”, (Ian blogja: „Az asztal megterítése”).  Ha sikeres mediációs tevékenységet akarsz folytatni, nem szabad a pénzre úgy tekinteni, mint szükséges rosszra. A pénzforgalom bármely üzlet vérárama. És fel kell tenned az öt kulcskérdést itt is. Hogy hogyan tedd ezt, ez lesz következő blogom témája.

 

Források:

http://www.worldmediationsummit.com/is-mediation-a-business/

http://geoffsharp.co.nz/

Fordított: Dezsőfi Beatrix

Kép forrása: http://qms.com.vn/national-partners-459-2.html

Kommunikáció

Meghallgatás és a beszélgetés határai

Archív cikk · 2017

Hogyan maradhat kölcsönös egy beszélgetés, ha a másik nehezen áll meg?

A teljes cikk megnyitása

A jó hallgatás

Eredeti megjelenés: 2017. máj. 24. · Teljes archív cikkszöveg

Amikor egy személy végül úgy érzi, hogy valaki igazán meghallgatja, ez olyan, mintha egy gát zsilipjét kinyitnák egy hatalmas zápor után.

 

 

A jó hallgatás árnyoldala

 

Ha megkérdezzük bármelyik képzett mediátort, azt mondaná, hogy a hatékony meghallgatási készségek létfontosságúak a konfliktuskezelésben, akár saját vagy mások konfliktusáról legyen szó.

Nagyon nehéz csöndben hallgatni a másikat, amikor része vagy a vitának. És még nehezebb, amikor a másik fél ezt önző módon kihasználja. A jó hallgatásnak gondatlanságból fakadó mellékhatása is lehet, és íme, egy módszer, ahogyan én ezt kezelem.

Egy olvasó írta: „Azt mondták nekem, hogy jobb hallgatóvá kell válnom. De amikor hallgatom az embereket, néha csak mondják és mondják. Mikor jövök én, hogy beszélhessek, amikor a másiknak be nem áll a szája?”

Ez egy jogos kérdés. Néha az emberek csak mondják és mondják, ha egyszer szóhoz jutnak.

Úgy tűnik, tudatában sincsenek ennek, vagy még rosszabb, tudják, de önzőek. Talán könnyebb arra gondolni, hogy nem tudják kontrolálni önmagukat. Ez valószínűleg igaz időnként, de gyakrabban az a helyzet, hogy az igazi hallgatás képessége nagy hatással van az emberekre.

Ezt látom mediációs munkámban is. Amikor egy személy végül úgy érzi, hogy valaki igazán meghallgatja, ez olyan, mintha egy gát zsilipjét kinyitnák egy hatalmas zápor után. A dolgok, amelyeket vártak, hogy kimondhassanak és ki akartak mondani, de nem volt igazán lehetőségük rá, most kiszabadultak. Özönvízszerűen jönnek ki a szavak miután oly sokáig visszatartották azokat, így kis időbe telhet, míg minden a normális kerékvágásba kerül vissza.

Meg sem próbálok bárkit hibáztatni ezért.

A konfliktusok zárkózottá teszik az embereket. A figyelmes meghallgatás egy olyan készség, amit csak néhányan birtokolunk, és amikor megkapjuk, nem akarjuk elengedni.

Tehát egyfajta belső munkával kezdek, hogy a gondolkodásomat hozzáigazítsam a tapasztalatomhoz. Aztán a külső munkálatok jönnek – amit mondani vagy tenni fogok. Az ilyen helyzetek átláthatóságának a híve vagyok.

Lehet, hogy valahogy így hangzik: „Annyi mindent osztasz meg, hogy küzdök vele, hogy mindet befogadhassam. Nem akarok elmulasztani semmi fontosat.”

Vagy valahogy így: „Nagyon nehéz számomra mindent befogadni, amit mondasz. Tehetnénk ezt kisebb adagokban?”

Az átláthatóság az ember tapasztalásának nyílt megosztása, felajánlás a másik fél felé, hogy tanulmányozza azt. Természetesen van segítő átláthatóság és ártó átláthatóság.

Az ártó átláthatóság az a fajta, amelyik a vitát még rosszabbá teszi. Ez tartalmaz némi szarkazmust, maró, gúnyos szavakat, rámutatást a másik hibáira és önzőségére, ez a sebezhetőség diagnózisa. Ez pusztító hatással van a kapcsolatokra.

A segítő átláthatóság tapasztalatunk megosztását jelenti, sok beszéd nélkül. Célja, hogy azt közvetítse, hogy íme, ez történik velem most, tudunk-e valamit együtt tenni?

Amikor elárasztanak olyan szavak, amelyek a mértékletesség semmi jelét nem mutatják, az átláthatóságot alkalmazom, mert az azt kommunikálja, hogy törődök a másikkal, érdekel, amit mond, amely arra készteti őket, hogy úgy játsszák a szerepüket, hogy az érdekeik találkozzanak.

Sokszor voltak sikereim ezzel a módszerrel.

 

Forrás: http://www.worldmediationsummit.com/listening-skills/

Szerző: Kevin Brown

Fordította: Dezsőfi Beatrix

Kommunikáció

Meghallgatás kéretlen tanácsok helyett

Archív cikk · 2017

Először azt érdemes tisztázni, milyen segítségre van szüksége a másiknak.

A teljes cikk megnyitása

Szeretné abbahagyni a tanácsok osztogatását, de nem tudja, mit tegyen helyette?

Eredeti megjelenés: 2017. jún. 8. · Teljes archív cikkszöveg

A konyhapultra könyökölvén hallgatott, amíg beszéltem a napomról és ilyen hangokat hallatott: „ Úhhhh…” „Ah!” „Óóó!” „Hmmm!"

 

 

Egy meglepően hatásos mód a kéretlen tanácsok helyettesítésére.

Szeretnéd abbahagyni a tanácsok osztogatását, de nem tudod, mit tegyél helyette? Vagy valaki mást szeretnél leállítani, hogy ne adjon kéretlen tanácsokat? Íme, egy jó kérdés, amit feltehetsz helyette, valamint egy egyszerű alternatíva a tanács helyett, amikor igazából arra van szüksége az illetőnek, hogy valaki meghallgassa.

Mi a baj a tanácsokkal? Ezek a bizonyosság hiányát jelzik, amikor problémával küzdünk, hogy azt megértsük vagy megküzdjünk vele. ( Robert Bolton, People Skills )

Amikor valaki beszél neked a problémájáról, ez nem jelenti azt, hogy tanácsot is kér tőled.

Mielőtt teljes állású mediátor lettem, egy főiskola alelnöke voltam. Amikor felhagytam ezzel a munkával, hogy megnyissam konfliktuskezelő irodámat, kollégáim egy tűzoltó készüléket ajándékoztak nekem vicces emlékeztetőként. Szemléletesen összegezte, milyen is egy főiskola alelnökének egy napja.

Visszaemlékezvén azokra az időkre, amikor hazaértem, általában jóval vacsoraidő után, az én drága férjem ezt kérdezte: „Milyen napod volt?”

A tűzoltó készülékes sztori jutott eszembe. A válasz gyakran egy hosszú lista volt. Ismered Charlie Brown rajzfilm tanárának a hangját? (https://www.youtube.com/watch?v=q_BU5hR9gXE) Na, pont úgy beszélhettem én is.

És a férjem ezután a tanácsadós üzemmódba kapcsolt. „ Próbáltad….?” „ Mi lenne ha megpróbálnád…?” „ És ha…..”

Néhány másodperc múlva mi is a saját tűzoltó készülékes pillanatainkat éltük. Jellemzően így zajlott:

Én: Nincs szükségem tanácsra.

Ő: De akkor miért panaszkodsz nekem?

Én: Mert megkérdezted, milyen napom volt.

Ő: Csak segíteni akarok.

Én: Nem kértem segítséget.

Ő: Nagyszerű!

Egyik nap, ahelyett, hogy keresztbetett kézzel és a „Nagyszerű!” szóval fejezte volna be, ami rendszerint eszmecserénk végét jelezte, a férjem egy kérdést tett fel:

Miben segíthetek most igazán?

Hát ez az, amiért ezzel a férfival vagyok. Tudja, hogyan tegye fel a helyes kérdést. Gondolkodtam egy percig, aztán ezt feleltem: „Megnyugtató hangokra van szükségem.”

És a „milyen volt a napod” párbeszédünk teljesen megváltozott innentől fogva. A konyhapultra könyökölvén hallgatott, amíg beszéltem a napomról és ilyen hangokat hallatott: „ Úhhhh…”  „Ah!” „Óóó!” „Hmmm.”

És éreztem az együttérzést, az empátiát, az odaadó figyelmet, és egyik hangja sem volt kéretlen tanács.

Hogy mit nem tesznek a megnyugtató hangok!

 

Forrás: https://lenski.com/talking-to-spouse-partner-comforting-noises/ by Kevin Brown

Fordította: Dezsőfi Beatrix

Kommunikáció

Mit jelent nyitottan hallgatni?

Archív cikk · 2017

A figyelmes hallgatás a saját nézőpontunkat is megváltoztathatja.

A teljes cikk megnyitása

Az őszinte hallgatás sebezhető

Eredeti megjelenés: 2017. jún. 8. · Teljes archív cikkszöveg

„Amikor őszintén hallgatunk valakit, számítanunk kell arra, hogy mi magunk megváltozunk attól, amit hallottunk.”

 

 

Az őszinte hallgatás sebezhető

 „Amikor őszintén hallgatunk valakit, számítanunk kell arra, hogy mi magunk megváltozunk attól, amit hallottunk.”

 

Írja az akusztikai ökológus, Gordon Hempton, az „Egy négyzethüvelyknyi csönd” alapítvány megalapítója, Joyceban, Washingtonban.  Hempton, aki a csöndet nem a hang, hanem a zaj hiányaként definiálja, nemrég Krista Tippett-el beszélgetett a rádióban. Különösen tetszett ez az eszmecsere a műsor alatt, melynek címe „Az utolsó csöndes helyek” volt:

Hempton: „Amikor őszintén hallgatunk valakit, számítanunk kell arra, hogy mi magunk megváltozunk attól, amit hallottunk.”

Tippett: „Ez nagyon fontos, ha profi hallgató vagy. Ez az, amit én is tudok, hogy az igazi hallgatás által sebezhetővé válunk, bár ezt nem tudom elmagyarázni, miért. Ön mivel magyarázná ezt?”

Hempton: „Azt javasolnám, hogy ha egy ember azon képességét szeretné fejleszteni, hogy jobban megértsen másokat, kezdje azzal, hogy hallgatja a természet hangját, mert ott sem tudhatod, mire számíts. Fogadj be mindent, az összes dolgot. Hisz nem csodálatos, ha egy madár csiripel, azt zenének halljuk? Bár a madár nem azért csiripel, hogy nekünk jót tegyen. De mégis rengeteg öröm van abban, ha hallgatjuk, és ha már tudjuk hallgatni a természetet, jobban tudjuk meghallgatni egymást is. Tehát amikor valaki beszél veled, ne arra figyelj, hogy mit akarsz hallani, hanem halld meg azt, amit tényleg mond. Esetleg kérdezz vissza: Tényleg ezt akarja mondani? És majd érzed azt az érzelmi visszahatást, miközben ő kényes témáról beszél neked.”

Hempton, elmondása szerint, nem volt mindig jó hallgató, habár ezt gondolta magáról. Aztán egyszer egy hosszú autóút során megállt szunyókálni épp miközben egy vihar ment át felette. Azon kapta magát, hogy teljesen befogadta a vihart, a mennydörgést, a tücsköket. „ És akkor jöttem rá, hogy teljesen félreértelmeztem azt, hogy mit jelent hallgatni. Azt gondoltam, azt jelenti, hogy arra figyelek, ami fontos, még mielőtt meghallottam volna, és kiszűröm azt, ami nem lényeges, mielőtt meghallottam volna.” Ez a felismerés, mondja Hempton, megváltoztatta az életét.

Te is megváltoztathatod a tiédet. Miért nem kezded ma azzal, hogy kimész a természetbe, egyedül, a természet segítségét használván, hogy hallgathass előre gyártott szűrők, elvárások és ítélkezés nélkül? Sokat tanulhatunk a természettől.

Forrás: https://lenski.com/true-listening-is-about-being-vulnerable/

Fordította: Dezsőfi Beatrix

Kommunikáció

A meghallgatás gyakorlása a hétköznapokban

Archív cikk · 2017

A figyelmet könnyebb alacsonyabb tétű helyzetekben gyakorolni.

A teljes cikk megnyitása

3 hétköznapi gyakorlat, hogy jó hallgatóvá váláshoz

Eredeti megjelenés: 2017. jún. 6. · Teljes archív cikkszöveg

Nem leszünk jobb hallgatók egy konfliktus közepén, ha épp akkor gyakoroljuk a jó hallgatást. Akkor leszünk jobbak, ha ezt nem konfliktus közben tesszük, hanem amikor kisebb a tét és könnyebb a helyzet.

 

 

3 hétköznapi gyakorlat, hogy jó hallgatóvá váláshoz

Nem leszünk jobb hallgatók egy konfliktus közepén, ha épp akkor gyakoroljuk a jó hallgatást. Akkor leszünk jobbak, ha ezt nem konfliktus közben tesszük, hanem amikor kisebb a tét és könnyebb a helyzet.

Íme, három módja annak, hogyan gyakorolhatjuk a teljes hallgatás művészetét és hogyan legyünk jó hallgatók a mindennapi életben.

A síparadicsomokban sem véletlenül van teljesen kezdők számára is kialakított pálya. Okos és biztonságos dolog ott kezdeni a gyakorlást és nem azonnal a fekete pályára menni. Mások hallgatása ugyanilyen: gyakoroljunk könnyű helyzetekben, és egyfajta eredményesebb memóriát fogunk kifejleszteni nehezebb szituációkra.

Ha meg tudjuk tenni a következőket nagyobb erőfeszítés nélkül értekezleteken, társasági összejöveteleken, vagy a vacsora asztalnál, akkor jobb hallgatók leszünk a konfliktusokban. Ráadásul sokkal jobb tárgyalóvá válunk, mivel a jó tárgyalók nem a szájukkal, hanem a fülükkel győzik meg partnerünket.

1. Ne tereld el a szót mások mondanivalójáról

Enzo, a felejthetetlen kutya, aki egyben a narrátora az ’Esőben való versenyzés művészete’ című regénynek, leírja mit is jelent ellopni valaki történetét:

Nem tudok beszélni, ezért nagyon figyelek. Sosem szakítok félbe senkit, sosem terelem el a beszélgetést saját megjegyzéseimmel. Megfigyeltétek már, hogy az emberek folyamatosan elterelik beszélgetésük irányát?

Ez olyan, amikor az autód utasa hirtelen elkapja a kormányt a kezedből és befordul egy kisutcába. Például, ha egy buliban találkoznánk és én el szeretnék mesélni egy történetet arról, hogyan akartam visszaszerezni a focilabdát a szomszéd kertjéből, de a kutyája megkergetett, így be kellett ugranom a medencébe, hogy megmeneküljek, és amikor elkezdem ezt a történetet, te, meghallván azokat a szavakat, hogy „foci” és „szomszéd” ugyanabban a mondatban, lehet, hogy félbeszakítasz és elkezded mesélni, hogy gyerekkorodban Pelé, a híres focista, volt a szomszédod, és én vagyok olyan udvarias és megkérdezem:  Nem a Cosmos-ban játszott New York-ban?

New Yorkban nőttél fel? És te lehet, hogy azt válaszolod, nem, te Braziliában Tres Coracoes utcáin nőttél fel Pelével, és én lehet, hogy azt mondom, azt hittem Tennessee-ből származol, mire te lehet, hogy azt válaszolod, hogy eredendően nem, és folytatod genetikád hosszas ismertetésével. Így az én eredeti társalgási témám, - ami egy vicces történet lett volna arról, hogyan kergetett meg a szomszéd kutyája – teljesen elvész, csak mert te mindent el akarsz mondani Peléről. Könyörgöm! Tégy úgy mintha kutya lennél, mint én, és hallgasd meg más emberek történetét a helyett, eltereled a szót.

Hibás vagyok abban, hogy eltereltem a szót más emberek történetében, ezért ezen fogok dolgozni az elkövetkezendő hónapokban.

2. Hallgass anélkül, hogy bármi mást is csinálnál

Tedd le a tollad. Vedd le a kezed a billentyűzetről. Csukd le a laptopod. Csukd be a jegyzetfüzeted. Kapcsold ki a TV-t. Csak hallgass pár percig. Az egy különleges ajándék, ha meghallgatsz másokat. Sok ember nem kapja meg ezt az ajándékot.

Miközben a lányod mesél valamit az iskoláról, ajándékozd meg teljes figyelmeddel, (és ne osztogass tanácsokat ez idő alatt – mert akkor az már nem hallgatás, hanem tanácsadás).

Amikor a partnered félbeszakítja a Dots játékodat azért, hogy hangosan felolvasson egy e-mailt, amit egy főiskolai szobatársától kapott, szakadj el a játéktól és teljes odaadással hallgass.

Amikor egy kollégánk unalmas beszédet mond egy értekezleten, hagyjuk abba a firkálgatást vagy a beszélgetést. Nagyon jó olyankor gyakorolni a figyelést, amikor nincs kedved, mivel egy konfliktus közepette még kevésbé lesz hozzá kedved.

3. Gyakoroljuk a hallgatást anélkül, hogy közben a válaszon gondolkodnánk

Amikor a választ futtatjuk le a fejünkben, abbahagyjuk a hallgatást, mivel igazából a válaszon gondolkodunk.

Ha szokásunk úgy hallgatni valakit, hogy közben a válaszon gondolkodunk, gyakorolnunk kell, ami kitartást igényel, hogy ezt a szokásunkat megváltoztassuk. Próbáljuk észrevenni, amikor befelé fordulunk és elkezdünk a válaszon gondolkodni, és próbáljuk visszairányítani figyelmünket a beszélőhöz. Gyakoroljunk kitartóan még akkor is, ha csak pár másodpercig tudjuk ezt az

állapotot fenntartani. Ez olyan, mint egy meditáció – eddzük magunkat, hogy jelen maradjunk. Gyakorlást igényel leszokni ezekről az elnyűtt szokásokról.

 Ha szeretnél egy emlékeztetőt erről a posztról, töltsd le ezt a képet a gépedre:

Mit tanulhatunk a hallgatásról egy jó mediátortól? Mi nem úgy hallgatunk, hogy közben lefuttatjuk a választ. E helyett úgy hallgatunk, hogy a fülünk a kíváncsiság csatornájára van hangolva.

Természetesen számos más módja is van annak, hogyan váljunk jó hallgatóvá. Azért választottam ezt a hármat, mert ezek osztatlan figyelmet nyújtanak a beszélő számára. Ezek teljesen megmutatják, miről van szó. Önzetlenül szánjunk időt a másikra, elvárások nélkül, és ugyanezt visszakapjuk. Ezek azok a dolgok, ahonnan a jó hallgatás származik.

 

Szerző: by Kevin Brown

Fordította: Dezsőfi Beatrix

Forrás: http://www.worldmediationsummit.com/3-everyday-practices-that-will-make-you-a-good-listener/ 

A mediáció alapjai

Gyakori kérdések a mediátori munkáról

Archív cikk · 2017

Dr. Fazekas Rita válaszai a mediáció szerepéről és a szükséges készségekről.

A teljes cikk megnyitása

Gyakori kérdések a mediáció során

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 24. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Fazekas Rita

Dr. Fazekas Rita mediátor, KEMI alelnök összefoglalta, hogy milyen kérdésekkel találkozik a mediációs munkája során. Ajánlott olvasmány minden gyakorló szakembernek!

 

A mediátor munkája mennyiben különbözik egy jó pszichológusétól, itt az eredményességre gondolok?

Teljesen más: a pszichológus “lélekbúvár”, a lelki folyamatokat és – a múlt eseményeiből építkezve – az ok-okozati összefüggéseket igyekszik feltárni. Terápiás segítséget tud a feleknek nyújtani. A mediátor abszolút eredménycentrikus: az “itt és most”-ra fókuszálva a konkrét konfliktus jövőre mutató megoldásainak keresésében segíti a feleket. Az más kérdés, hogy a mediáció során átélt élményeknek jó hatása lehet a felek egymás közötti kapcsolatára, együttműködésére.

Egyes vélemények szerint azért nem terjed el ez a szakma, mert nem értik meg, hogy pontosan micsoda. Ön szerint is igaz?

Lehet benne igazság annak ellenére, hogy még 2002-ben (!) született meg a törvény a közvetítői tevékenységről, és azóta a médiában is egyre gyakrabban beszélnek róla. Azt gondolom, azért nem általánosan elfogadott még az, hogy az emberek rögtön mediátorhoz forduljanak, ha nem tudják megoldani konfliktusaikat, mert ehhez szemléletváltozásra van szükség, amelyet pedig meggyőződésem, hogy egyrészt a szülők tudnak először magukban, aztán a gyermekeikkel való viselkedésükben, hozzáállásukban megváltoztatni. Másik oldalról viszont a kis közösségeknek – az óvodának, iskolának – lehetne óriási szerepe az alternatív vitarendezés és a resztoratív (helyreállító) módszerek alapjainak letételében. Mindezek után fogja majd a gyerek is másképpen kezelni a konfliktusait. Tehát valószínűleg fel kell még nőnie 1-2 ilyen szellemben nevelt generációnak ahhoz, hogy természetes legyen számukra – konfliktushelyzetben – a mediátorhoz fordulás. Ez egy hosszú folyamat, nem megy máról holnapra.

Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó mediátornak?

Első és legfontosabb talán, az, hogy legyen önismerete, tudja különösen azt, hogy neki magának milyen a viszonya a konfliktusokhoz, milyen konfliktuskezelési módszerei vannak, mennyire kompromisszumkész. Szükséges kompetenciák: empátia, aktív és értő figyelem, érzékenység, segítőkészség, türelem, tolerancia, együttműködés, jó kommunikációs készség, stb. A bizalmi légkör megteremtésének készsége is alap.

Elsősorban bíróságok mellett működnek most mediátorok?

Nem, ez egy sajátos terület; működhetnek a bíróságon is; ők a bírósági közvetítői tevékenységet végző – ilyen irányú képzésben részesült – kijelölt bírósági titkárok. Sokkal több a azonban a piaci alapon működő, független – névjegyzékbe vett – mediátor. Természetesen elvben igénybe vehető – megfelelő képzettséggel rendelkező és névjegyzékbe vett – mediátor az oktatásban, egészségügyben, büntetőeljárásban, munkaügyben, gyermekvédelemben.

Bárki lehet mediátor? Mediálhat valaki jól előképzettség nélkül?

Előképzettség nélkül semmiképpen. A lehetőség minden felsőfokú végzettséggel rendelkező személy számára adott, részt kell vennie egy legalább 60 órás mediációs képzésen (de ez az óraszám csak az alap, ez nem elegendő a mediálás megkezdéséhez) – általában az ún. segítő szakmákból érkeznek a szakemberek. Ez egy külön szakma, aminek megvannak a maga szabályai, technikája és etikája. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem tud mindenki jó mediátorrá válni, mert kell hozzá a sok tanult és fejleszthető készség és gyakorlat mellett ösztönös érzék is. Meggyőződésem, hogy kulcsfontosságú – mint minden más szakmánál – a szenvedély: hogy valaki szívügyének tekintse az alternatív vitarendezésnek ezt a módját, mint az emberek közötti béketeremtésben közreműködés eszközét.

Hogyan mutatkozhat meg a jó mediátor munkájának eredménye két ember között?

A legnyilvánvalóbban abban, ha a mediáció végére megszületik a – mindkét fél számára kielégítő, win-win helyzetet tükröző – megállapodás. De ez értelemszerűen nem csak a mediátortól függ, ő “csupán” a folyamatért, a bizalmi légkör megteremtéséért felelős; a konfliktus kimenetele a felek felelőssége, az ő hajlandóságukon, személyiségükön, érzelmi intelligenciájukon is múlik. Az eredmény nem mindig kézzelfogható, de általános tapasztalat, hogy elkezdődik a felek között a párbeszéd és elindul a gondolati váltás a fejekben. Ezt már sikernek érzem. Az is megeshet, hogy a feleknek az aktuális vitában nem sikerül zöld ágra vergődniük egymással, viszont – éppen a szemléletváltozás hatására – egy másik konfliktushoz már más lesz a viszonyuk.

Mennyi idő, hány alkalom kell ahhoz, hogy a mediációs ülésen résztvevők érezzék az első sikereket?

Ez a feleken múlik. A mediációs tárgyalás hozzávetőlegesen 3 óra hosszat tart, akkor eredményes, ha annak végére megszületik az egyezség. Ha ez egy-két alkalommal nem jön létre, akkor igyekezni kell a lehető legrövidebb időn belül újra összeülni, különben gyakorlatilag elölről kehet kezdeni a felekkel való munkát. A felkérést követő 4 hónap elteltével a közvetítői eljárás a törvény erejénél fogva befejeződik. Természetesen ilyenkor lehetősége van a feleknek ismételten felkérni ugyanazt a mediátort a folytatásra.

Személyesen milyen eset volt, amire büszke?

Ha lehet ilyet mondani, minden ügyfelemre büszke vagyok, aki eljön a mediációra, erőfeszítéseket tesz a komfortzónájából kilépésre, a másik fél álláspontjának meghallására, és annak hatására bizonyos dolgokról való lemondásra

Jogászként/ügyvédként mi vonzott ebbe az irányba?

Amikor ügyvédként az egyik felet képviseltem, mindig motoszkált bennem az érzés, hogy – nyilvánvalóan – nem lehet az a teljes igazság, amit az én ügyfelem előad, hogy a másik félnek is van „igazsága”, és valahol kettejük között lenne a jó megoldás. Persze közös megegyezés természetesen nem csak mediáció során jöhet létre, hanem úgy is, hogy a felek a saját ügyvédjeikkel együtt, négyen összeülnek, és tárgyalás eredményeképpen születik meg a megegyezés. Ez teljesen más pozicionált folyamat eredménye lesz, és tapasztalatom szerint a tárgyalás során az ügyvédeknek nem feltétlenül az a céljuk, hogy egy, a mindkét fél számára legoptimálisabb megállapodás jöjjön létre, hanem az, hogy legyőzzék a másikat (és egymást) – mindenáron –, ezzel a saját ügyfelüknek is bizonyítva azt, hogy ők mindent megtesznek ügyfelük érdekében. És mindaz, ami a végén ebből kisül, az igazából egyik félnek sem az érdeke, nem az ő megállapodásuk, hanem az ügyvédek egymásnak feszülésének izzadt eredménye.

Tapasztalatait tudja otthon, a családja körében használni?

Hogyne! Gyermekeim nagyon nyitottak erre, rendszeresen alkalmazom a módszert a köztük levő konfliktusok elsimítására, illetve magát a szemléletet igyekszem szóval, de főként tettekkel átadni nekik. Továbbmegyek: a saját életvezetésem is más lett: teljesen máshogy állok hozzá az emberekhez, szituációkhoz, jóval kevesebbet ítélkezek emberek fölött, motivációt, szükségleteket keresek a tettek mögött. Ma már úgy látom, hogy a mediáció sokkal több, mint egy konfliktuskezelési módszer; az általa adott szemlélet egy jóval pozitívabb életmódot eredményez!

Vajon a mediál és a meditál között lévő 1 betű különbség véletlen? Van összefüggés a két dolog között?

Az égvilágon semmi! Azonban ez nem zavarja időnként az embereket abban, hogy összekeverjék a két szót (ez is igazolása annak, hogy még mindig kevesen ismerik ennek a módszernek a lehetőségét).

Vannak, akik pénzkidobásnak vagy időhúzásnak tartják a mediátor bevonását. Ön mit gondol erről?

Semmiképpen nem tartom pénzkidobásnak, hiszen, ha a felek tényleg nyitottak a kompromisszumra, akkor 2-3 ülés után megszülethet az egyezség, amely kb. egy alkalmanként 3 órás folyamat eredménye lesz. Az óradíjat a felek közösen rendezik. Ezzel szemben az ügyvédhez járás, illetve a pereskedés illetéke, egyéb költsége összehasonlíthatatlanul magasabb összeget tesz ki a végére. És akkor még nem mondtunk semmit az egyéb – lelki, érzelmi, idő- tényezőkről, a kapcsolat megmaradásáról, amelyek mind-mind a mediáció mellett szólnak (a pereskedéssel szemben).

 

Munka és gazdaság

Sportmediáció

Archív cikk · 2017

Konfliktusok a sportolók, csapatok és sportszervezetek világában.

A teljes cikk megnyitása

Sport mediáció

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

A Közép Európai Mediációs Intézet kiemelt célja, hogy lehetőség szerint minden olyan területen biztosítsa a mediáció igénybevételének lehetőségét, amelyen ez a szolgáltatás hatékonyan alkalmazható.

 

 
 
Jelenleg Magyarországon a sport egy olyan kiemelt ágazat, mely már sokkal több puszta "játéknál". Nagyon komoly gazdasági élet szerveződött a sport köré, nagyon sok honfitársunknak jelenti a sport a megélhetését.

Konfliktusok a sport területén is szép számmal előfordulnak és azok gyors kezelése, megoldása különösen fontos.

Mely esetekben alkalmazható a mediáció a sport területén?

- csapattársak közötti konfliktusok

- edző és sportoló közötti konfliktus

- szerződésből eredő jogviták

- szurkolók és a csapat, sportoló közötti konfliktus

- átigazolási problémák megoldása

A sport egy gyorsan és folyamatosan változó terület, mely nem engedheti meg magának a hosszan elhúzódó konfliktusokat, jogvitákat. A gyors megegyezés elősegítheti azt, hogy a menedzsment a csapat, a sportoló karrierjére koncentrálhasson, míg a sportoló kihozza magából a legjobb teljesítményt! A mediáció elősegítheti egy igazi win-win helyzet kialakulását!

A KEMI segít a sport területén jelentkező konfliktusok hatékony megoldásában. Amennyiben érdekli a sport mediáció, kérjük vegye fel a kapcsolatot a KEMI mediátorával!

Mediátori gyakorlat

SWOT-szempontok a mediáció előkészítésében

Archív cikk · 2017

Az erősségek, gyengeségek és lehetőségek rendezett átgondolása.

A teljes cikk megnyitása

Mediáció - swot elemzés

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

A SWOT-elemzés hasznos eszköz ahhoz, hogy az ügyfele ügyének relatív Erősségeit és Gyengeségeit megértse, illetve azonosítsa mind az ügyfél számára kínálkozó Lehetőségeket, mind azokat az Igazságokat, amelyekkel a vitás feleknek szembesülniük kell a folyamat más meneteire vonatkozó megalapozott döntés meghozatala érdekében.

 

A Helyes kérdések

Ahhoz, hogy az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb eredményt érjük el, a SWOT-elemzésének az előttünk álló mediáció vonatkozásában a helyes kérdéseket kell feltennie. A „helyes” kérdések az adott ügyre és magára a mediációs folyamatra jellemzőek, lehetővé teszik, hogy az ügyfél ügyét a maga valójában lássuk – erősségeivel, gyengeségeivel, lehetőségeivel és igazságaival együtt.

Ez a valóság vizsgálata. A helyes kérdések az ügy tiszta tényállására összpontosítanak, megszabadítva azt az érzelmektől, személyiségektől, ügyfélelvárásoktól, az Ön személyes gondolataitól, és más, zajt keltő szubjektív tényezőktől, amelyek a határozott döntéshozatalt zavarják.

A SWOT-elemzés által nyújtott információkkal felszerelkezve könnyebben kidolgozhatja azt a vitamegoldási stratégiát, amely legjobban kihasználja az ügyfél ügyének tényállását és körülményeit. Meghatározhatja az ügy tárgyához és az ügyfél szükségleteihez leginkább megfelelő mediációs megközelítés és stílus fajtáját is.

Az alkalmas mediátor

A helyes kérdések a múltban alkalmazott mediátorok és az ügyfél ügyében való alkalmasságuk pártatlan értékelését is elvégzik. Felvetődhet a kérdés, hogy szükség van-e egy képzettebb közvetítőre.

Az igazság az, hogy a mediáció sikeressége szorosan kapcsolódik a mediátor kiválasztásához. A különböző ügyek különböző mediátori tulajdonságkészleteket igényelnek a legjobb eredmény eléréséhez, ügyfele pedig az ön bölcs választására hagyatkozik. Ez a Mediációs SWOT-elemzés pontosan ebben a választásban nyújt segítséget.

A SWOT-elemzés lehetővé teszi, hogy az adott ügyet a maga valójában lássuk: erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és az igazságokat.

Ez az ügy tiszta tényállása, megszabadítva az érzelmektől, személyiségektől, ügyfélelvárásoktól, az Ön személyes gondolataitól, és más, zajt keltő szubjektív tényezőktől, amelyek a határozott döntéshozatalt zavarják.

  1. RÉSZ ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK

Jelezze, hogy a felsorolt elem az ön ügyfelének ügyében Erősségként vagy Gyengeségként jelenik-e meg. Hagyja üresen, amennyiben nem alkalmazandó. Illesszen be olyan további elemeket a SWOT-elemzésébe, amelyek az ügy tényállására és körülményeire jellemzőek!

1

Helyszín

□ Igen   □ Nem

2

Demográfia

□ Igen   □ Nem

3

Bírói testület előtti tárgyaláshoz való jog

□ Igen   □ Nem

4

Választottbíráskodáshoz való jog

□ Igen   □ Nem

5

Eljáró bírák/választottbírák szakmai háttere

□ Igen   □ Nem

6

Eljáró bírák/választottbírák temperamentuma

□ Igen   □ Nem

7

Ellenérdekelt ügyvéd tapasztalata

□ Igen   □ Nem

8

Ellenérdekelt ügyvéd eljárása

□ Igen   □ Nem

9

Az ügyfél hírneve a közösségben

□ Igen   □ Nem

10

Bírói vélemény az ügyfélről

□ Igen   □ Nem

11

Tanúk szavahihetősége

□ Igen   □ Nem

12

Releváns tények

□ Igen   □ Nem

13

Alkalmazandó jog

□ Igen   □ Nem

14

A szakértők Daubert/Frye-vizsgálata

□ Igen   □ Nem

15

Ügyfél anyagi forrásai

□ Igen   □ Nem

16

Felek közti hatalmi viszonyok

□ Igen   □ Nem

17

Perköltség

□ Igen   □ Nem

18

Rossz precedens teremtése

□ Igen   □ Nem

19

Elfogadott rendelkező beadványok

□ Igen   □ Nem

20

Elfogadott perindító beadványok

□ Igen   □ Nem

21

Egyéb elfogadott beadványok

□ Igen   □ Nem

22

Ítélet végrehajthatósága

□ Igen   □ Nem

23

Ügyfél bonyolultsága

□ Igen   □ Nem

További ERŐSSÉGEK:

 
 
 

További GYENGESÉGEK:

 
 
 
 
       

Most, hogy egyértelműen azonosította az ügyfele ügyének vonatkozó erősségeit és gyengeségeit, körvonalazza ügyfele kilátásait a szélsőséges eredmények elkerülése végett a folyamat előrehaladtával.

  1. RÉSZ: LEHETŐSÉGEK

Jelezze, hogy a felsorolt elem az ügyfél számára felmerül-e Lehetőségként. Adjon hozzá további Lehetőségeket, amelyeket az ügyfelének figyelembe kellene vennie a legkedvezőbb eredmény elérése érdekében!

1

Az ügyfél nyújthat-e be az ügy jellegét megváltoztató beadványt?

□ Igen   □ Nem

2

Tehet-e az ügyfél lépéseket az ügy elintézési idejének megváltoztató?

□ Igen   □ Nem

3

Azonosított-e be olyan témákat, amelyek befolyásolhatják a bírákat?

□ Igen   □ Nem

4

Igényli-e az ügyfél a bizalmasságot, hírneve védelme érdekében?

□ Igen   □ Nem

5

Hozhatóak-e intézkedések a releváns, de kényes kérdések hangsúlyozására vagy elkerülésére?

□ Igen   □ Nem

6

Vannak-e alternatívái az egyszeri fizetésnek, mint például a részletfizetés vagy a jövőbeli tranzakciók diszkontálása?

□ Igen   □ Nem

7

Az egyezség egyes rendelkezései csak mediációval érhetőek el?

□ Igen   □ Nem

További, az ügyfél számára elérhető LEHETŐSÉGEK:

 
 
 

A következő lépésben vizsgálja meg az első részben beazonosított Erősségek és Gyengeségek listáját. Van-e olyan Erősség, amelyet az ügyfél még nem fogadott el mint Igazságot? Van-e olyan Gyengeség, amelyet az ügyfél még nem fogadott el mint Igazságot?

 

  1. RÉSZ: IGAZSÁGOK

Azonosítson be minden, a vitára jellemző Igazságot, amelyeket a feleknek a mediáció során való ésszerű és megalapozott döntések meghozatalához el kell fogadniuk? Egészítse ki további Igazságokkal, amelyekkel az ellenérdekelt fél vagy az Ön ügyfele szembesül a vita mediációs rendezése során!

1

A per/tárgyalás kimenetele ésszerűen megjósolható-e?

□ Igen   □ Nem

2

Ügyfelének a per/tárgyalás „mindent vagy semmit” kimenetelével kell-e szembenéznie?

□ Igen   □ Nem

3

Tudja-e, hogyan döntöttek az eljáró bírák/választottbírák hasonló ügyekben?

□ Igen   □ Nem

4

Büntetett előéletű-e valamelyik kulcsfontosságú tanú?

□ Igen   □ Nem

5

Az ügyfelének a szervezeti felépítése megnehezíti-e a gyors döntéshozatalt?

□ Igen   □ Nem

6

Megterheli-e az ügy bonyolultsága a bírát?

□ Igen   □ Nem

7

Ügyfele képes-e az összes igény vagy védekezés valamennyi elemének bizonyítására?

□ Igen   □ Nem

8

Ügyfelét érintik-e mögöttes felelősségi, kárpótlási vagy helytállási igények?

□ Igen   □ Nem

9

Vannak-e követelések az ügyben esetlegesen megfizetett követelésekre?

□ Igen   □ Nem

10

A felek várhatóan együttműködnek- a jövőben?

□ Igen   □ Nem

11

Ügyfelének jelentős időt kell-e majd töltenie a családjától távol?

□ Igen   □ Nem

12

Ügyfelének jelentős időt kell-e majd töltenie a munkahelyétől távol?

□ Igen   □ Nem

További, elfogadandó IGAZSÁGOK:

 
 
 
 

Végül, most, hogy reálisan értékelte az ügyet, meg kell határoznia, melyik mediátor biztosítja a legnagyobb eséllyel a sikeres kimenetelt. Ez különösen akkor hasznos, ha megérti az ügyfél személyiségét.

 

  1. RÉSZ: A MEGFELELŐ PROFESSZIONÁLIS KÖZVETÍTŐ KIVÁLASZTÁSA

Az alkalmazott mediátorokat esetenként értékelje. A mediátor, aki utolsó ügyét intézte lehet, hogy nem alkalmas a mostani ügy esetében. Bármely mediáció végső sikere a különböző mediátorok készségeire vonatkozó ismeretein múlhat, és azon, hogy az ügy szempontjából megfelelő adottságok kombinációjával rendelkező szakembert választja-e ki.

A Brandon S. Peters által írt „How to Select the Best MEdiator – A Guide for Legal Professionals” című e-könyv gyorsan megismerteti Önnel a különböző mediátor-megközelítéseket, stílusokat és ismereteket. Ingyenes példányok a www.immediateresolution.com honlapon érhetőek el.

   

1

Ügyfelének érdekeit leginkább az elősegítő mediációs megközelítés szolgálja?

□ Igen   □ Nem

2

Ügyfelének érdekeit leginkább az értékelő mediációs megközelítés szolgálja?

□ Igen   □ Nem

3

Ügyfelének érdekeit leginkább az átalakító mediációs megközelítés szolgálja?

□ Igen   □ Nem

4

Ügyfelének érdekeit leginkább az eklektikus mediációs megközelítés szolgálja?

□ Igen   □ Nem

5

Ügyfelének érdekeit leginkább egy minimális mértékben beavatkozó mediátor szolgálja?

□ Igen   □ Nem

6

Ügyfelének érdekeit leginkább egy közepes mértékben beavatkozó mediátor szolgálja?

□ Igen   □ Nem

7

Ügyfelének érdekeit leginkább egy nagy mértékben beavatkozó mediátor szolgálja?

□ Igen   □ Nem

8

A kiszemelt mediátorok képesek-e gond nélkül áttérni egyik megközelítésről illetve stílusról a másikra, a mediációs folyamat előmozdítása érdekében?

□ Igen   □ Nem

9

A kiszemelt mediátorok ismerik-e az ügyfél adott ügyének tárgyára vonatkozó jogszabályokat?

□ Igen   □ Nem

10

A kiszemelt mediátorok rendelkeznek-e kiemelkedő személyközi és kommunikációs adottságokkal?

□ Igen   □ Nem

11

A kiszemelt mediátorok rendelkeznek-e jól elsajátított és kreatív problémamegoldási képességgel?

□ Igen   □ Nem

12

A kiszemelt mediátorok arról ismertek-e, hogy olyan alapossággal figyelnek oda a részletekre, amely semmilyen lehetőséget nem hagy figyelmen kívül?

□ Igen   □ Nem

13

A kiszemelt mediátorok rendelkeznek-e egyedi tárgyalóképességgel?

□ Igen   □ Nem

14

A kiszemelt mediátorok képesek-e egy vita kibogozására és az egyéni ügyek átformálására a felek közti nagyobb fokú megértés elősegítése érdekében?

□ Igen   □ Nem

15

A kiszemelt mediátorok arról ismertek-e, hogy a problémás ügyfelekkel hatékonyan bánnak?

□ Igen   □ Nem

További, a jelen ügyben szükséges MEDIÁTOR-TULAJDONSÁGOK:

 
 
 
 
Munka és gazdaság

Gazdasági és üzleti mediáció

Archív cikk · 2017

Vitarendezés a vállalkozások közötti kapcsolat szempontjait is figyelembe véve.

A teljes cikk megnyitása

Gazdasági, üzleti mediáció

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

A több évtizedes külföldi, de a közelmúlt hazai gyakorlata is azt igazolja, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozások egymás közötti gazdasági konfliktusaik megoldásához egyre bátrabban vesznek igénybe független harmadik személyt, azaz a gazdasági mediátort.

 

A több évtizedes külföldi, de a közelmúlt hazai gyakorlata is azt igazolja, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozások egymás közötti gazdasági konfliktusaik megoldásához egyre bátrabban vesznek igénybe független harmadik személyt, azaz a gazdasági mediátort.

A vállalkozások közötti gazdasági, vagy más néven üzleti mediáció alkalmazási területe kifejezetten a vállalkozási szféra. A bíróságon kívüli megegyezés jogintézménye – a sajátos üzleti szempontokat figyelembe véve – lényeges előnyökkel bír a peres eljárással szemben. 

A gazdasági mediátor, aki a jogvitában álló felek részére semleges harmadikként szakmai felkészültsége és gyakorlata által biztosítja a megegyezés lehetőségét nemcsak költségtakarékossá teszi a vitarendezést, hanem igyekszik a felek között a korábban meglevő jó üzleti kapcsolatot is helyreállítani. A konfliktus gyakran a végtelen bírósági tárgyalások sorozatába torkollik, és a később bírói ítélettel egyik fél sem lesz igazán elégedett.

A Közép Európai Mediációs Intézet által nyújtott gazdasági mediációs szolgáltatás lehetőséget teremt a vitában álló felek részére, hogy gyorsan és költséghatékonyan érjenek el kölcsönösen előnyös megállapodást. A gazdasági mediáció igénybevételével az érintett cégek, vállalkozások rengeteg időt, energiát és pénzt takaríthatnak meg, mivel az eljárás lényegesen olcsóbb egy adott esetben évekig elhúzódó bírósági eljárásnál és a kölcsönösen előnyös megállapodás lehetőséget teremt a jövőbeni gazdasági kapcsolatok fenntartására is.  

Amennyiben érdeklődik a gazdasági mediáció iránt, kérjük vegye fel a kapcsolatot a KEMI gazdasági mediációt végző mediátorával.

Család és gyermek

Kommunikáció a különválás után

Archív cikk · 2017

A személyeskedés helyett a konkrét kérés és a közös feladat kerülhet előtérbe.

A teljes cikk megnyitása

NÉHÁNY DOLOG, AMIT SOHA NEM SZABAD MONDANIA A VOLT FÉRJÉNEK!

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

Egy jó tanács: Beszéljen volt férjével a megfelelő módon és sokkal békésebb kapcsolata lesz vele, ami természetesen sokkal jobb önnek és a gyermekeinek is, akik egyébként mindent látnak és hallanak!

 

 

1. Lusta vagy! – Ezt, így ebben a formában nem célszerű a fejéhez vágni, például, ha kiderül, hogy amikor a gyermekek nála töltik a hétvégét, akkor nem mosnak fogat. Érdemes kicsit másként megközelíteni ezt a kérdést, például így: „Semmi gond, de kérlek próbálj kicsit több erőfeszítést tenni, amikor a fogmosásra kerül a sor”.

2. Ez a te hibád! – Ezt senki nem szereti hallani, mégha igaz is és emellett természetesen a problémákat sem oldja meg.

3. Te soha nem fogsz megváltozni! – Igen, hiszen talán éppen ezért vált el tőle. Természetesen gondolhatja ezt róla, de mondogatni nem érdemes.

4. Soha ne használja a következő két szót – pszicho vagy pszichotikus! – Ezek nagyon súlyos szavak és nem helyénvaló ezek használata.

5. Tényleg? – Ezt a kifejezést nemcsak az elváltaknak nem szabadna használniuk, de talán jobb lenne, ha mindenki elhagyná. Ez egy ellenszenves kifejezés és teljesen indokolatlanul használjuk ilyen gyakorisággal.

6. Kerülje az olyan megjegyzéseket, melyekben bármilyen konteksztusban az „ te anyád” benne van.

7. Nem értelek. – Igen, ez így van. Valószínűleg ezért váltak el, de ezt nem szükséges többé hangoztatni.

8. Hogy van a ribanc? (gondolunk itt az új barátnőre)

9. Köszönöm Istenem, hogy ezt nem kell többé elviselnem! – Igen ez valóban így van, hiszen már elváltak. Nem szükséges, sőt elég buta dolog ezt mondogatni.

Forrás: http://www.huffingtonpost.com/

Család és gyermek

Mit mondjunk a gyermeknek a válásról?

Archív cikk · 2017

A gyermek érzéseinek és biztonságigényének figyelembevétele a különváláskor.

A teljes cikk megnyitása

10 DOLOG, AMIT MINDEN VÁLÓFÉLBEN LÉVŐ SZÜLŐ EL KELL, HOGY MONDJON GYERMEKÉNEK

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

A válás tagadhatatlanul megrázó tapasztalat bármelyik pár számára, függetlenül attól, mennyire baráti volt a különválás. Nagyon könnyű saját érzelmi hullámvasutunk, valamint magának a válási eljárás lefolytatásának kihívásainak csapdájába kerülni. Fontos észben tartani, hogy vannak ártatlan érintettek, akik a partvonalon kívülről néznek és hallgatnak. Korra való tekintet nélkül, nagyon oda kell figyelni a válás által érintett gyermekekre, minimalizálva a „vulkánkitörést", aminek ők ezt látják.

 

Íme néhány tanács, amely gyermekeknek adható, hogy átsegítse őket ezen a nehéz szakaszon, és megkönnyítse igazodásukat.

1. Nem a te hibád.

Akár három, akár 30 éves egy gyermek, természetes reakció, hogy a szülők válásának okait keresi. Amikor a gyermekek válaszokat keresnek, az egyik hely, ahova benéznek, önmaguk. Az, hogy egy gyermek hogyan észlel egy helyzetet, az mindig megjósolhatatlan, és alapulhat olyan jelentéktelen dolgon is, mint egy pillantás, vagy egy meggondolatlan megjegyzés. Válásom során akkor hat éves gyermekem, meghallva egy vitát köztem és exférjem között arról, hogy mikor romlottak el a dolgok házasságunkban, ezt az időpontot a saját születéséhez társította. Vitáinknak természetesen semmi köze nem volt őhozzá, és erre még mindig gyakran emlékeztetem.


2. Nem lehet rosszul érezni.

Amikor a felnőttek válnak, az érzelmek kitörnek. Ugyanez igaz a gyermekekre is. Mindenféle korú gyermeknek tudnia kell, hogy egyes napokon szomorúak, mérgesek, megbántottak, vagy akár boldogok is lehetnek a család helyzetében bekövetkezett változás miatt. Mindezen érzések természetesek, és a nap folyamán vagy idővel váltakozhatnak.


3. Van külső segítség, ha erre szükséged van, vagy ha azt akarod.

A fentiek ellenére azonban, ha a gyermekek válásról alkotott felfogása annyira irracionálissá válik, hogy már önpusztító lesz, ajánlatos egy pszichológus szakemberhez fordulni. Még ha egy gyermek reakciója nem is fenyegető, egy külső félhez, például egy terapeutához, támogatócsoporthoz, egyházi személyhez, megbízható rokonhoz vagy családi baráthoz való fordulás további segítségért hasznos lehet. A segítség ott van. Csak kérni kell.

4. Mindkét szülőd szeret.

Különösen fontos a gyermekek megnyugtatása, hogy a válás a két szülő közti, nem pedig a szülők és a gyermek közti kapcsolati kérdés. Igen, az életkörülmények valószínűleg változni fognak, a szülő és a gyermek közti szeretetet azonban a földrajzi távolság nem befolyásolja.


5. A szülők különböző módon mutatják ki a szeretetet.


A gyermekek egy válás kezdetén gyakran megkérdik, mennyire szereti őket valamelyik szülőjük. Ezzel megpróbálnak méricskélni, az egyik szülő cselekedeteit összehasonlítva a másikéval. Számos helyzet követelheti meg azt, hogy az egyik szülő több időt töltsön gyermekével, mint a másik vagy több pénzt költsön, vagy kellemesebb tevékenységeket végezzen a gyermekkel. Nagyon fontos emlékeztetni a gyermekeket arra, hogy ezen helyzetek egyike sem utal arra, hogy egy szülő mennyire szereti gyermekét, hanem lehet egyszerűen a válás logisztikai és elkerülhetetlen következménye is.


6. A szüleid válása nem határoz meg téged.

A gyermekeknek emlékezniük kell arra, hogy csak azért, mert szüleik elválnak, ők ugyanazok maradnak, akik addig voltak. A remények, az álmok és a célok megmaradnak, a szülők válása ezeket nem befolyásolja.


7. Kapcsolatod az egyik szülővel független a másiktól.

A gyermekek számára fontos, hogy külön és magánjellegű kapcsolatot tartsanak fenn mindkét szülővel. Bármilyen kívánatos is lehet a gyermekkel a másik ügyeit firtatni, nekik biztonságban kell érezniük magukat mindkét szülőjükkel való kapcsolatban, hogy konzisztensen normális viszonyt alakítsanak ki mindkét féllel.


8. Nem a te felelősséged szüleid házasságának megjavítása.

Egy pár válásához vezető tényezők valószínűleg régóta léteztek, mielőtt felszínre kerültek. A házasság magánjellegű viszony két egyén között, olyan egyének között, akik valaha a legközelebb voltak egymáshoz a világon. A gyermekek nem felelnek, és nem is kell, hogy feleljenek azért, ami férj és feleség között történik.


9. A házasság csodálatos lehet.

Sok éven át imádtam házasságban élni. A gyermekeknek meg kellene érteniük, hogy csupán azért, mert szüleik házassága végül nem működött, ez nem jelenti azt, hogy minden házasság megbukik. A házasság egy szent kötelék két, egymást szerető és tisztelő ember között, és tudni fogják, hogy mikor jó nekik. Természetesen a sikeres házasságnak nincsen garanciája. Két helyzet azonban sohasem azonos, a történelemnek pedig nem kell ismételnie önmagát.


10. Az élet megy tovább.


A gyermekek túlélik válást, akárcsak szüleik. A változás nehéz, ugyanakkor elkerülhetetlen. A válás végső soron pozitív tapasztalat lehet minden érintett számára, második esélyt kínálva egy új és jobb életre. Szülőként sohasem vágynánk vagy fogadnánk el ennél kevesebbet.

Írta Sophie Rosen - forrás: DivorcedMoms.com

A mediáció alapjai

Mit adhat a mediáció?

Archív cikk · 2017

Közös megoldáskeresés és felelősség a saját döntésért.

A teljes cikk megnyitása

A mediáció 9 egyértelmű előnye

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

Melyek a mediáció előnyei?

 

A felek közös kérelemére indul az eljárás

A mediátort a felek választják

Eljárási módszertan

Cél: közös megoldás

Gyors

Olcsó

A döntés felelőssége a feleké

A jövőbeni kapcsolat javulhat

A megoldással mindkét fél elégedett

Nemzetközi gyakorlat

A belga gyermekelviteli mediációs modell

Archív cikk · 2017

Történeti áttekintés a szülők közötti párbeszéd támogatásáról.

A teljes cikk megnyitása

KÜLFÖLDI JÓ GYAKORLATOK

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

A NEMZETKÖZI GYERMEKELVITELI ÜGYEKBEN ALKALMAZOTT BELGA MEDIÁCIÓS MODELL

A mediáció általános keretei

Célja: a szülők közötti párbeszéd helyreállítása, kompromisszumkeresés, újbóli elvitel megelőzése

A mediáció a mediátor kijelölését követően a hatóságok hatókörén kívül zajlik. A hatóságok elsődleges feladata az egyezmény fő céljának, a gyermek mielőbbi visszajuttatásának – akár közvetlenül, akár közreműködők útján való - előmozdítása, vagy a bélés megegyezés elősegítése. A mediátornak ezzel szemben minden megoldás iránt nyitottnak kell lennie, el kell ugyanakkor kerülnie a nem jogszerű mediációs megállapodás létrejöttét.

Elvek: semlegesség, titoktartási kötelezettség, közvetlenség (a mediátor közvetlenül a felekkel dolgozik - együtt vagy külön-, harmadik személyek bevonása nélkül; az előzetes fázisban sem hatóság, sem ügyvédek nem vesznek részt, utóbbiak főszabály szerint csak a mediációs megállapodás írásban való rögzítése kapcsán jutnak szerephez).

Mediátor kiválasztása: a mediátor a speciális engedéllyel rendelkező mediátorokról készült lista alapján kerül kiválasztásra. Az engedélyezés egy szövetségi szinten működő bizottság (Commision fédérale de médiation) feladata. Kompetencia fő kritériumai: az adott területen szerzett komoly tapasztalat és a speciális képzésben való (sikeres) részvétel.

Költségek: a 2010-ben indult kísérleti program alapján bonyolított mediáció céljára külön pénzügyi keretet különítettek el; az összesen 10 ügyre kiterjedő program keretében zajlott mediáció részleges állami finanszírozásban részesült (fix tarifák, egyedi ügyenként maximált költségplafon, teljesítést követő kifizetés).

A mediáció fázisai

Mediátor kijelölése: a megkeresett belga központi hatóság (KH) jelöli ki a mediátort a speciális kritériumoknak megfelelő mediátorok nevét tartalmazó lista alapján. Mediátor kijelölésére akkor is sor kerülhet, ha a belga központi hatóság a megkereső fél és a megkeresett állam hatósága egyáltalán nem, vagy nem megfelelő feltételekkel ajánlja fel a mediációt. Kijelölés időpontja: azt követően történik, hogy a kérelmezett szülő tartózkodási helyét megállapítják. Ekkor a mediátor rendelkezésére bocsátják a felek, ill. szükség esetén jogi képviselőik elérhetőségére vonatkozó információkat (telefon, e-mail).

A mediátor kijelöléséről szóló bejelentés: a kijelölésről a KH értesíti a másik érintett állam KH-át, és ezt – egy Tájékoztató megküldésével egyidejűleg - közlik a felekkel (jogi képviselőikkel) is, jelezve, hogy a mediátor hamarosan felveszi velük a kapcsolatot (ekkor még nem kérik a felek hozzájárulását a mediációhoz!). A Tájékoztató a mediátor szerepére, valamint a mediáció előzetes fázisának menetére vonatkozó általános információkat tartalmaz. A Tájékoztatót a (jogi) képviselőknek is megküldik azzal, hogy előzetesen is felvehetik a kapcsolatot a mediátorral.

A mediáció előzetes, „felderítő” szakasza: szerepe a bizalom megalapozása, a felek közötti információáramlás újraindítása, a közös érdekek tudatosítása. Fontos jellemzője e szakasznak, hogy a felek előzetes hozzájárulása nélkül indul (a mediátorral való kapcsolatba lépést azonban nyilvánvalóan megtagadhatják). Létjogosultsága abban áll, hogy ilyen kiélezett konfliktushelyzetekben a felek előzetes beleegyezése aligha remélhető, így a mediációt el sem lehetne kezdeni.

Ebben a „nem hivatalos” fázisban a mediátor informális úton veszi fel a kapcsolatot a felekkel (elsősorban: közvetlenül telefonon), és a felől érdeklődik, hogy melyek a fél főbb szempontjai az adott pillanatban, mi vezetett ehhez a szituációhoz, kíván-e valamit a mediátor útján a másik fél fele közvetíteni; emellett az is hangsúlyozandó, hogy a beszélgetés nem jelent semmilyen kötelezettségvállalást a fél számára, nem hátráltatja az eljárást; célja a dialógus felélesztése.

A mediátor esetleg már ekkor felveheti a kapcsolatot a jogi képviselőkkel is, elmagyarázva a saját szerepét, megelőzve a mediáció blokkolását. E fázisnak egyébiránt nincs kihatása a gyermek visszaadására irányuló eljárásra, amely a szokásos menet szerint zajlik; az eljárás csak a kérelmező kifejezett kérelmére függeszthető fel, ill. az első meghallgatáskor a felek a tárgyalás elnapolását is kérhetik. Ha a felek készek továbbra is részt venni a mediációban, kérik a bírósági eljárás felfüggesztését; ekkor elkezdődhet a mediációs folyamat 4., érdemi fázisa.

A mediáció és a visszaadás tárgyában eljáró bíróság:

Jogi háttér:

a 2201/2003/EK rendelet alapján – főszabály szerint - a szülői felelősséggel kapcsolatos döntések meghozatalára a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti megkereső állam bíróságának kizárólagos joghatósága áll fenn (10. Cikk). A megkeresett állam bírósága csak a visszaadásról szóló döntés meghozatalára jogosult; a kérelmező kezdeményezése alapján a bíróság ezt az eljárást felfüggesztheti, hogy időt biztosítson a mediációra. Ha a mediáció során nem jött létre megegyezés, a bírósági eljárás folyatódik. Ha a felek között a mediációs megállapodás létrejön, annak a gyermek visszaadására vonatkozó részét a visszaadás tárgyában eljáró bíróság jóváhagyhatja. Ami a megállapodás egyéb vonatkozású kérdéseit illeti (gyermekelhelyezés stb.), e tekintetben a megkereső állam rendelkezik joghatósággal (megjegyzés: kivéve, ha a kérelmező elfogadja az elvitelt/visszatartást).

A mediáció alapjai

Lehet-e mindenkinek elfogadható megoldás?

Archív cikk · 2017

A rögzített követelések mögött más, fontos érdekek is megjelenhetnek.

A teljes cikk megnyitása

LEHET-E MINDENKI NYERTES?

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 23. · Teljes archív cikkszöveg

A konfliktusoknak – legyenek bár katonák által vívott háborúk, cégek közötti versengés vagy egy válás, általában van egy nyertese és egy vesztese. Kiskorunktól kezdve arra nevelnek, hogy azt higgyük, ha konfliktusba kerülünk, kell lennie egy nyertesnek, aki vereséget mér a másik félre. Mire is gondolnak tehát a mediátorok, amikor azt mondják, a mediációval mindenki nyer. Létezik-e valóban win/win-helyzet?

A legtöbb konfliktusnak igenis van win/win-megoldása, ennek megtalálása azonban sok nehéz munkát, kreativitást és képzelőerőt igényel. És ami a legfontosabb, meg kell lennie a hajlandóságnak a „nyerés” meghatározásának megváltoztatására.

Hadd mondjak egy példát a válások kapcsán: nemrégiben egy olyan párral dolgoztam, akik 27 évig voltak házasok. Hívjuk őket Joan-nak és Jerry-nek! Két felnőtt gyermekük van, akik már elvégezték az egyetemet. Jerry több mint 100000 dollárt keres évente könyvelőként, Joan pedig 54000 dollárt tanárként. A nagy kérdés, amit meg kellett oldaniuk, a tartásdíj volt. Joan úgy gondolta, ő havi 2000 dollár tartásdíjra jogosult. Jerry úgy vélte, nem fog éhen halni az évi 45000 dollárból, ezért egyáltalán nem kell tartásdíjat fizetni. Emellett azzal is érvelt, hogy a válás Joan döntése volt.

Ha úgy tekintünk erre a konfliktusra, mint Joan és Jerry, amikor megkezdték a mediációt, akkor nagyon korlátozott a megoldások köre. Joan úgy érzi majd, hogy csak ő nyert, ha megkapja a havi 2000 dollár tartásdíjat. Jerry úgy érzi majd, hogy csak ő nyert, ha semmit sem kell fizetnie. Egy per során úgy rendeznék a helyzetet, hogy ügyvédeik útján egy olyan tartásdíjösszegben egyeznek meg, amellyel mindketten vesztesnek éreznék magukat. Jerry túl sokat fizetne. Joan nem kapna eleget.

De tegyük fel, hogy másként tekintenek az ügyre. Mi lenne, ha újrafogalmaznák a céljaikat, amelyekről tárgyalnak? A mediáció során arra mindkettőjüktől más, számukra fontos dolgokról kérdezném. A gyermekeikkel való kapcsolat lenne az egyik téma, amiről beszélnénk. Hogyan akarják, hogy a gyermekük lássa őket? Milyen példaképek szeretnének lenni? Kérdezném őket arról, milyen kapcsolatot szeretnének egymással a válás után. Fontos számukra, hogy házasságuknak egymás iránti tisztelettel vessenek véget, hogy képesek legyenek valamennyire túllépni a haragon és a keserűségen? Beszélnék velük jövőbeni anyagi céljaikról és szükségleteikről. Hogyan és hol szeretnének élni, mivel lehetne mindkettejük számára biztonságot teremteni?

Felmerül a kérdés, mi mindennek az értelme. Jerrynek még el kell döntenie, hogy fizet-e tartásdíjat anélkül, hogy erre őt a bíróság kötelezné, és ha igen, mennyit. Erről kell döntést hoznia, de a kérdések célja az, hogy segítsünk Joan-nak és Jerry-nek ezen a kérdésen túllépve azon is elgondolkodni, mi az, ami fontos számukra az életben, minek van értéke, és mire akarnak támaszkodni a válás után. Menetközben értéket találhatnak vagy teremthetnek ott, ahol korábban nem láttak. Valójában pontosan ez történt. A pár rájött, hogy azok közül a dolgok közül, amikről beszélgettünk, több is nagy értékkel bír számukra. Meglévő haragja ellenére Jerry nem akart egy dühvel teli új életet kezdeni, annak tudatában, hogy Joan haragszik rá, vagy akár gyűlöli is őt, mert a tartásdíjat megbüntetése eszközeként használta.

Ha fontos számára, hogy a válásból önmaga iránti tisztelettel és annak tudatával kerüljön ki, hogy Joan tiszteli őt, akkor a tartásdíj-ügy milyen megoldása tenné leginkább lehetővé számára, hogy megkapja azt, ami számára érték? További viták után, és azt követően, hogy mindketten konzultáltak ügyvédeikkel, egy Joan eredeti kéréséhez közeli összegben állapodtak meg. De mindketten azt érezték, nyertek. Joan azért, mert megkapta azt a tartásdíjösszeget, amelyből kényelmesen, és életminőségének csak minimális romlásával élhet. Jerry azért, mert megváltozott számára a nyerés fogalmának értelme. Az a döntése, hogy fizeti a tartásdíjat összhangban azzal, ahogyan érezni akarta magát, azzal a személyiséggel, amilyennek gondolta magát, és azzal, amilyennek azt akarta, hogy Joan és gyermekei lássák őt.

De várjunk egy pillanatra! Nem ugyanaz lett a végeredmény? Az egyezséget tekintve igen. Legtöbb mediációs ügyfelem olyan eredményre jut, amely hasonlít egy per során elértre vagy egy bírói döntésre, az eredmény mégis más, a különbség pedig abban rejlik, hogy miként tekintenek mindketten az egyezségre.

Ez pedig hatalmas különbség! Ha úgy véli, nem jelentős a különbség, vegye figyelembe ezt a statisztikát: a perrel váló emberek majdnem 40 %-a a válás után ismételten bíróságon találja magát egy újabb megoldhatatlan vita miatt. A mediáció által a válás mindkét fele úgy érzi, nyertek valami számukra értékeset. Így kevésbé valószínű, hogy olyan harag marad bennük, amely a későbbiekben további konfliktusokhoz vezethet.

írta: William H. Donahue, Jr., Esq., APM

 

Család és gyermek

A gyermekközpontú válás szempontjai

Archív cikk · 2017

Dr. Fazekas Rita szakmai beszámolója a Gyurkó Szilviával folytatott beszélgetésről.

A teljes cikk megnyitása

RÁM IS GONDOLJATOK – A GYEREKKÖZPONTÚ VÁLÁS LÉPÉSEI

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 22. · Teljes archív cikkszöveg

Szerző / közreműködők: dr. Fazekas Rita

Beszélgetés dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogásszal KEMI-estek rendezvénysorozat Dr. Fazekas Rita mediátor (KEMI tag) írás

                 

Bevallom, régóta szerettem volna találkozni Gyurkó Szilvivel. Azóta, hogy a wmn.hu weboldalon ráakadtam gyermekközpontú, érdekes és hiteles írásaira, igyekszem mindent elolvasni, amit ő ír. A Közép-Európai Mediációs Intézet (amelynek én is tagja vagyok) teljesítette ezt a kívánságomat, ugyanis a KEMI-estek rendezvénysorozat első vendége ő volt szeptember 23-án, tudtam, hogy ott a helyem!

A beszélgetés apropója és témája Gyurkó Szilvia nemrégiben megjelent, „Rám is gondoljatok" című új könyve volt, amelyet minden olyan gyermekes szülőnek ajánlok, akinek a fejében a válás gondolata megfordult.

Véleményem szerint a könyv témája hiánypótló! Hiába beszél ugyanis mindenki (a jogalkotó, az ügyvéd, a bíró, a gyámügyintéző, maguk a szülők is) arról, hogy a gyermek legfőbb érdekét figyelembe kell venni, és csak ennek alapján hozható bármilyen döntés, a valóság azonban sajnos az, hogy – tisztelet a kivételnek – ez nagyon sokszor csak üres szólam marad, mert a felek éppen a gyerek feje fölött, jogainak semmibe vétele mellett tárgyalnak, ítélkeznek – róla. Ez azért van így, mert a válást a felnőttek kezdeményezik – érzelmileg kifulladva, kiüresedve, nagyon rossz lelki-és érzelmi állapotban –, ezért sok esetben elsősorban magukra és egymásra figyelnek, csak azután a gyerekekre. Szilvia beszélt arról, hogy Magyarországon – ellentétben számos nyugat-európai ország és észak-amerikai állam gyakorlatával – a gyermeknek sem szülei válása esetén, sem a lakóhelyével vagy kapcsolattartásával összefüggő (vagy egyéb vitás) ügyekben nincs önálló jogi képviselője. Pedig a gyerekeknek vannak önálló jogaik, egyéni szükségleteik!

A gyermeknek joga van (az ENSZ Gyermekjogi egyezményében is részletezettek szerint) ahhoz, hogy:

- gyerek maradjon, a szüleik ne pakolják rá érzelmi terhüket, ne használják őt közvetítőnek, zálogtárgynak, stb.


- a lehető legrövidebb idő alatt – az ő legfőbb érdekét szem előtt tartva – rendeződjön a helyzet

– kiszámíthatóan, stabilan mindkét szülőjével kapcsolatot tartson – velük tartós és kiegyensúlyozott kapcsolata legyen (a legtöbb esetben még a bántalmazó szülővel is – természetesen felügyelet mellet, hogy mindenképp biztonságban érezhesse magát)

- az ő érdekében a szüleik a válás során és azután is működjenek együtt, hiszen a szüleik mindig is szülőtársak lesznek
senki ne kényszerítse őt állásfoglalásra a szülei vitájában őszinte – de tényszerű – válaszokat kapjon a kérdéseire 

- megértse a válást, a megállapodást

- segítséget kapjon a bűntudat érzésétől való megszabaduláshoz

- ne váljon a szülei közötti viták, veszekedések tanújává

- megfogalmazza saját véleményét az őt érintő ügyekben (lakóhely, kapcsolattartás), és arra a felnőttek odafigyeljenek
tiszteletben tartsák a magánélethez való jogát, a szülők ne ellenőrizzék a másik szülővel, illetve barátaival folytatott beszélgetéseit

- ne várják el tőle, hogy a szülei támogatója legyen, ne kelljen üzenetvivőként funkcionálnia, ne kényszerítsék titoktartása a másik szülővel szemben

- mindkét szülő legyen tisztában az iskolai teljesítményével, nehézségeivel, hobbijaival, sporteredményeivel

- mindkét szülő ismerje az egészségi állapotát...

Itt került szóba az, hogy a mediátoroknak feladata lehetne (kellene?) a gyermekek képviselete – adott esetben a szüleikkel szemben. Erre kisebb vita alakult ki a jelenlevő mediátorok között: hova lesz akkor a mediátor kötelező semlegessége, „középen állása"? Ért-e a mediátor a gyerekjogokhoz, a gyerekekhez, tudja-e megfelelően (kellő időben és megfelelő eszközökkel) képviselni a gyermek legfőbb érdekét? Jelen kell-e lennie a gyereknek a mediációs ülésen?

De kérdezem én: ha senki nem – még a mediátor sem – vállalja fel ezt a nemes feladatot, ugyan mitől lenne más a gyerekek helyzete? Tényleg ki figyel az ő jogaik érvényesülésére?!

Ismét oda lyukadtunk, ki, ahova mediációs szakmai üléseken, konferenciákon szoktunk: szükség lenne végre egy minden mediátorra kötelező etikai kódexre, amely példának okáért az ilyen jellegű kérdések esetén követendő eljárást is tartalmazná!

Én mindenesetre – amíg az etikai vagy bármilyen kódex meg nem születik – eldöntöttem, hogy minden olyan mediáció során, amelyben gyermek is érintett, ajánlani fogom Gyurkó Szilvia könyvét, bátorítva a szülőket az általam a könyv 83-85. oldaláról kimásolt Szülői Nyilatkozat (ha úgy tetszik: Fogadalom) aláírására – középpontba állítva ezzel a gyermeket és jogait. Mert nekem is szívügyem a gyermekek jólléte!

Egyéb értékes gondolatokat is megosztott a jelenlevőkkel Szilvi, például azt, hogy minden krízis esély a változtatásra, a jobbításra. Persze a válás krízis minden érintettnek, de akár tanulhat is belőle még a gyerek is: probléma-megoldási mintázatokat, együttműködést, toleranciát. És a gyermek lelkivilága nem általában magától a válástól sérül, hanem a szülők egymás közötti állandó konfliktusai miatt, a sérelmek folyamatos felhánytorgatásától, a bizonytalan légkörtől, stb.

Nagyra értékelem, hogy Szilvi a könyvében külön fejezetet szán az apáknak, az ő szempontjukból is körüljárja a válás témakörét és apai szerepük megváltozását.

Köszönjük, Szilvi, igazán gondolatébresztő, inspiráló beszélgetés volt!

 

Nemzetközi gyakorlat

Német mediációs gyakorlat gyermekelviteli ügyekben

Archív cikk · 2017

A visszaviteli ügyhöz kapcsolódó további családi kérdések átbeszélése.

A teljes cikk megnyitása

Németország: mediáció a jogellenes gyermekelviteli ügyekben

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 22. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

Összefoglalónkban bemutatjuk, hogy Németországban milyen lehetőségek állnak a szülők rendelkezésére akkor, amikor egy jogellenes gyermekelviteli helyzetbe kerülnek.

NÉMETORSZÁG - TÁJÉKOZTATÓ A GYERMEKEK JOGELLENES KÜLFÖLDRE VITELÉNEK POLGÁRI JOGI VONATKOZÁSAIRÓL SZÓLÓ 1980. ÉVI HÁGAI EGYEZMÉNY (HÁGAI EGYEZMÉNY) SZERINTI ELJÁRÁS SORÁN A MEDIÁCIÓ ÚTJÁN IGÉNYBE VEHETŐ ALTERNATÍV VITARENDEZÉS LEHETŐSÉGEIRŐL

A német Budesamt für Justiz (igazságügyi minisztérium) mint a fenti Hágai Egyezmény német központi hatósága a hatályos német jog alapján jogosult és köteles is az egyezmény alapján elé beterjesztett visszaviteli kérelmeket bíróság előtt érvényesíteni.

A gyermek érdekében üdvözölendők az egyezségen alapuló vitarendezések.

Ennek megfelelően a központi hatóságok a Hágai Egyezmény 7. cikke második bekezdésének c) pontja szerint támogatják a feleket abban, hogy békés úton találjanak megoldást vitájukra.

A mediációs eljárás során a feleket mediátorok segítik abban, hogy a gyermeket illető konfliktusukat önállóan oldják meg. A mediátorok konstruktív légkört teremtenek, és gondoskodnak a felek egymással szembeni fair eljárásáról. A mediátoroknak nincs döntési jogkörük, csupán a feleket támogatják abban, hogy a problémájukra közösen ésszerű megoldást találjanak.

A mediáció bizalmas és nem nyilvános. A mediáció nem csupán a gyermek szokásos tartózkodási helyére és visszavitelére összpontosíthat, hanem érinthet olyan témákat is, mint a gyermeknek a szüleivel való kapcsolattartása, konkrét láthatási egyezség, gyermektartási egyezség, iskolai oktatás, bi-kulturális nevelés, anyagi támogatás szükséges szabályozása stb.

A felek maguk döntik el, hogy milyen témákat kívánnak megtárgyalni. A mediáció így, a Hágai Egyezmény szerinti bírósági eljárás mellett lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy további fontos témákat beszéljenek meg, és adott esetben közös megegyezéses megoldást találjanak.

A Budesamt für Justiz a bikulturális komeditáció alapján közvetít. Ezekben az esetekben az eljárást két mediátor végzi. A mediátoroknak (egyik férfi, másik nő) eltérő alapfoglalkozása van, az egyikük jogi végzettséggel rendelkezik, a másik pszichoszociálissal vagy pedagógiaival. Azonkívül az érintett felek származási országából származnak, ezért osztják azok kulturális és nyelvi hátterét is.

A mediátorok nem csupán tanulmányuk és tapasztalatuk miatt, de speciálisan az elviteli ügyekre irányuló végzettségük miatt is képzett szakemberek.

A Budesamt für Justiz mint német központi hatóság a Hágai Egyezmény szerinti mediációs eljárásokat szerződéses megbízás alapján szoros együttműködésben folytatja egy szakosodott civil szervezettel, a berlini székhelyű MiKK-val.

E szervezetről a http://www.mikk-ev.de oldal nyújt információt.

A mediáció általában ott zajlik, ahol a gyermek tartózkodik, és ahol a visszavitelre irányuló bírósági eljárás folyik. A mediációs eljárás költségeit, beleértve a felek és a mediátorok utazási és szállásköltségét is, általában a felek viselik. A mediáció költségei nem fedezhetőek a párhuzamosan futó bírósági eljáráshoz nyújtott támogatásból. Egyedi esetekben azonban az utazási költségek (de nem magának a mediációnak a költségei, különösen a mediátorok javadalmazása) fedezhetőek a bírósági eljárásban megállapított támogatásból.

A felek mediációra való készsége nem jelenti a hátrahagyott szülő beleegyezését az elvitelbe – ezt a felek által aláírandó kezdeti egyezségbe is kifejezetten beleveszik.

Amíg a felek kifejezetten nem nyilatkoznak másképp, a Hágai Egyezmény szerinti bírósági eljárás is párhuzamosan, a mediációtól függetlenül, időbeli késlekedés nélkül folytatódni fog. A mediáció eredményeit az a bíróság teszi jegyzőkönyvbe foglalással kötelező erejűvé, amely előtt a Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárás folyik.

Egyedi esetekben ezenfelül szükséges lehet az egyezség eredményét a másik államban is elismertetni. Ezért a mediáció során lehetséges és szükséges is a jogi képviselő igénybevétele.

Nemzetközi gyakorlat

Svájci mediációs gyakorlat gyermekelviteli ügyekben

Archív cikk · 2017

A gyermek szükségleteire figyelő egyezség keresésének korábbi keretei.

A teljes cikk megnyitása

Svájc: mediáció jogellenes gyermekelviteli ügyekben

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 22. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

Összefoglalónkban bemutatjuk, hogy Svájcban milyen szabályok érvényesek olyan esetekben, amelyek tárgya jogellenes gyermekelvitel.

Mikor kerülhet sor a mediációra?

 

- bírósági eljárást megelőzően – önkéntes részvételközponti hatóság a visszaadási kérelem beérkezését követően az önkéntes visszavitelre való felhívással egyidejűleg felhívja a feleket a mediációra

-bíróság a gyermekelviteli eljárásban hivatalból hívja fel a feleket a mediációra, kivéve ha a központi hatóság ezt már megtette vagy eleve kudarcara van ítélve (vonatkozó törvényükben meghatározva)

- végrehajtó hatóság is elrendelheti

A mediációt az Igazságügyi Szövetségi Hivatal által létrehozott szakemberekből és intézményekből álló hálózat végzi, hozzájuk az eljárás bármely szakaszában lehet fordulni

 

Mediáció célja

A szülők közötti olyan közös megegyezésen alapuló megoldás kidolgozása, amely a gyermek érdekeit és szükségleteit veszi figyelembe

Előkészítés, keretek, a mediáció jellemzői

- A felek előzetesen egy szerződést írnak alá a mediáció lefolytatásának körülményeivel kapcsolatban (szervezés, eljárás, költségek, stb)

- A megbeszéléseket 2 szakember vezeti (nagy földrajzi távolság esetén – telefon, videó vagy skype segítségével) illetve más szakember is segíthet pl. tolmács

- titoktartás , bizalmas jellegű a megbeszélés

- a visszaadandó gyermek szokásos tartózkodási helyére vonatkozik a mediáció

- a mediátor tájékoztatja a központi hatóságot vagy az elrendelő hatóságot az eljárás eredményéről, vagy kudarcának okáról

- felek a jogi kérdésekben konzultálhatnak ( központi hatósággal vagy jogi képviselőjükkel)

- 12 év alatti gyermeket nem vonják be a mediációba, de ha a gyermeknek képviselőt neveznek ki, ő részt vehet a mediációban

- mediációs egyezséget írásba kell foglalni és a bírósággal (vagy hatósággal) jóváhagyatni

- gyors mediáció a gyermek érdekében

- ha a szülő nem tudja fedezni a költséget – központi hatóságnál kérheti a költségek részleges vagy teljes fedezetét (általában 2000 CHF-ig fedezik a költségeket, ami kb. 10 óra mediáció)

Mediáció szervezésének folyamata - Szövetségi Igazságügyi Hivatal útján

Ha a külföldön lévő szülő hajlandó a mediációban részt venni - általuk rendszeresített meghatalmazást kell kitölteni és megküldeni a Hivatalnak

A szülő kérheti a költségek részbeni vagy teljes fedezetének átvállalását a Hivataltól, az erre vonatkozó kérelmet kell megküldeniHa mindkét szülő hajlandó részt venni, az aktát átküldik annak a mediátornak vagy szervezetnek, aki a mediációt lefolytatja.

Nemzetközi gyakorlat

Mediáció Görögországban – korábbi keretek

Archív cikk · 2017

A 2017-ben ismertetett görög mediációs rendszer történeti bemutatása.

A teljes cikk megnyitása

Mediáció Görögországban

Eredeti megjelenés: 2017. jan. 22. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

A mediáció általánosságban egy új eszköz a görög jogrendben, és az igazságszolgáltatás számára használata minden eljárásban opcionális, ami miatt lassan fejlődik. A görög jogászok ugyanakkor erős érdeklődést mutatnak iránta.

A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv a görög jogrendbe a 2010. decemberi 3898. törvény ültette át (görög mediációs törvény). A 3898/2010. törvény kijelöli a mediációnak alávetett viták, a mediátorok képzése, engedélyezése és akkreditációja, az eljárási szabályok a bizalmasság és a mediációs egyezségek végrehajthatósága jogi kereteit.

Ezt egészíti ki:

- A 123/2011. elnöki rendelet, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a mediátorképzési intézmények engedélyezéséhez és működéséhez szükséges feltételeket és követelményeket rögzíti;

- A 10987/2011. miniszteri határozat, amely létrehozza a Mediátorok Engedélyezési Bizottságát;

- A 10988/2011. miniszteri határozat, amely létrehozza a külföldön akkreditált mediátorok elismerési eljárását és az Akkreditált mediátorok Viselkedési Szabályait;

- A 1460/2012. miniszteri határozat, amely a mediátorok díjazásáról rendelkezik;

- A 34802/2012. miniszteri határozat, amely a mediátorjelöltek vizsgabizottságának működését szabályozza, és létrehozza a mediátorképző intézmények és az akkreditált mediátorok ellenőrzésének eljárását; és

- A 85485/2012. miniszteri határozat a mediáció eljárási díjairól.

A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott mediáció általános szabályozásán túl a görög jog a különböző jellegű vitákban folytatott mediációra vonatkozóan is tartalmaz szabályozást. Így a 4013/2011. törvény 15. cikke olyan különbizottságok létrehozásáról rendelkezik, amelyek vitarendezési testületként járnak el kereskedelmi bérleti szerződések felülvizsgálata során. A 4055/2012. törvény 7. cikke (amely a görög polgári perrendtartási törvénybe illeszti a 214B cikket) a bírósági mediációról rendelkezik, a túlzottan eladósodott magánszemélyekkel szembeni igényérvényesítésről szóló 3869/2010. törvény pedig egy, a mediációval párhuzamos bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmust vezet be.

A jelenlegi helyzet

A jogi háttérből adódóan a mediáció jelenlegi helyzete Görögországban az alábbiak szerint alakul:

Tárgy:

A fent említett görög mediációs törvény minden, polgári és kereskedelmi jogvitában folytatott mediációra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy belföldi vagy határon átnyúló vonatkozásúak-e.A felek a mediációt mint a vitarendezés eszközét minden esetben választhatják, ha a jogvita jellege ezt lehetővé teszi, de arról is rendelkezik, hogy jogszabály által a jövőben kötelezhetőek is a mediációra.A mediációt az alábbiak szerint definiálja: „strukturált folyamat, amely során a jogvita két vagy több részese önként megkísérli a vita megoldását egy mediátor segítségével létrejövő egyezség útján”.

Szükséges képesítések:

A belföldi vonatkozású jogvitákban csak végzett jogászok lehetnek mediátorok, amennyiben a törvény által meghatározott képzésben, engedélyezésben és akkreditációban részesülnek. Ezenkívül vezető bírákat és elsőfokú bíróságok elnökeit lehet még képzés, előzetes engedélyezés és akkreditáció nélkül is mediátornak jelölni, ha a bírósági mediáció alkalmazható.A határon átnyúló jogviták esetében ugyanakkor a görög jog összhangban van az uniós joggal, és lehetővé teszi, hogy ne csak jogászok, hanem mások is lehessenek mediátorok, ha engedélyt kapnak.A mediáció jelenleg nem kötelező Görögországban, az uniós joggal ellenben azonban a mediációs során a jogi képviselet kötelező a felek számára (görög mediációs törvény 8. cikke). A mediáció részeseit a belföldi és a határon átnyúló mediáció esetében is a folyamat teljes hossza alatt ügyvéd kell, hogy képviselje.

Bírósági mediáció:

A bírósági mediáció az ügy bármely szakaszában eljáró bíróságnak azon lehetőségére utal, hogy a feleket mediációra szólíthassa fel jogvitájuk rendezése érdekében. A felszólítás elfogadása esetén, a tárgyalást legalább 3, legfeljebb 6 hónapra elhalasztják.

Bizalmasság:

A mediáció bizalmasságát a görög mediációs törvény 10. cikke írja elő. A mediáció összes résztvevője írásban vállal kötelezettséget, hogy megőrzi az eljárás bizalmasságát, és a későbbi bírósági vagy választottbírósági eljárások során nem kötelezhetőek tanúskodásokra vagy bizonyítékok nyújtására, kivéve ha a közrend érdeke ezt igényli.

Végrehajthatóság:

A mediációs egyezségek végrehajthatósága a mediátor, a felek és ügyvédeik aláírt mediációs egyezségnek a mediáció helye szerinti helyi bíróságnak való benyújtásával biztosítható. Valamelyik fél kérelmére a mediátor egyoldalúan benyújthatja az egyezséget.

Képzés:

Mediátorképzési intézményt legalább egy görög ügyvédi kamara és egy görög szakmai kamara alapíthat, legalább 40 órás képzést kell nyújtania, és meg kell felelnie a törvényben előírt tananyagnak és értékelési rendszernek. Jelenleg három ilyen intézmény működik, Athénban, Pireuszban és Thesszalonikiben.

Díjak:

A mediátor minimális óradíja 100 euró. A felek eltérő egyezsége hiányában mindkét fél a mediátor díjazásának felét és a saját ügyvédjének költségeit állja.

A jövő:

A mediáció általánosságban egy új eszköz a görög jogrendben, és az igazságszolgáltatás számára használata minden eljárásban opcionális, ami miatt lassan fejlődik. A görög jogászok ugyanakkor erős érdeklődést mutatnak iránta.

Nagy számban vettek részt képzésen, és aktívan részt vesznek az országszerte szervezett konferenciákon és eseményeken. Fokozatosan felismerik, hogy a mediáció a különböző viták gyors és költséghatékony megoldásához vezethet, különösen családjogi, illetve kisértékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben.Jelenleg a véglegesített jogi háttérrel és három nagytekintélyű, a mediáció népszerűsítéséért is tevékenykedő mediációs képzési intézménnyel az általános hozzáállás pozitívnak tekinthető ennek az alternatív vitarendezési módnak az elterjedése és széleskörű alkalmazása szempontjából.

Megemlítendő, hogy a gazdasági szereplők fontos szerepet játszanak a mediációs kezdeményezések támogatásában, hatékonyabb és rugalmasabb vitarendezési módszereket keresve.

A továbbfejlesztést – például a mediáció felvételét a jogi egyetemek tananyagába, a bírósági mediáció népszerűsítését, vagy akár kötelező mediáció bevezetését bizonyos jogviták esetében és a mediációhoz való folyamodást ösztönzők (pl. díjmentes eljárások, gyors vitarendezés) beiktatását - az illetékes hatóságoknak ösztönözniük kell.

Mediátori gyakorlat

A mediátori pálya első lépései

Archív cikk · 2017

Tanulás, tapasztalatszerzés és szakmai kapcsolatok a praxis indulásakor.

A teljes cikk megnyitása

9 lépés, amivel profi mediátorrá válhat!

Eredeti megjelenés: 2017. febr. 22. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

Szeretne profi mediátorrá válni? Cikkünkben ebben próbálunk segíteni.

 

 

Az első lépés: Képzés elvégzése

Amikor arra az elhatározásra jutott, hogy mediátor lesz, és mediátor végzettséget kíván szerezni, szüksége lesz egy mediátor alap és haladó képzés elvégzésére. Magyarországon rengeteg képző intézmény kínál mediátor képzéseket, de érdemes azt választani, ami a gyakorlati ismeretekre helyezi a hangsúlyt és segít abban, hogy már a praxisa megkezdésekor olyan tudással rendelkezzen, ami alapja lehet, egy biztos kezdetnek. Hazánkban képzéseket találhat egyetemeken (2 éves) és civil szervezeteknél (általában 60 órás).

A második lépés: Regisztráció a közvetítői névjegyzékbe és belépés egy mediációs szakmai szervezetbe

Nagyon fontos, hogy a képzés sikeres elvégzése után regisztrálni kell az IM közvetítői névjegyzékébe, mivel csak közvetítői igazolvány birtokában gyakorolhatja a tevékenységét!

Kifejezetten ajánlott egy már működő, lehetőség szerint stabil szakmai alapokon álló civil szervezethez csatlakoznia, mivel így lehetősége lesz megismerni a szakma többi képviselőjét, kapcsolatokat építhet ki, tanulhat a már tapasztalattal rendelkező mediátoroktól és más szakemberektől, valamint részt vehet a szervezet eseményein.

A harmadik lépés: Mediációs ülések megfigyelése

Miután elvégezte a mediátor képzést, regisztrált a közvetítői névjegyzékbe és birtokában van az elméleti tudásnak, javasoljuk, hogy a saját praxisának elindítását megelőzően figyeljen meg már tapasztalt mediátorok által vezetett mediációs üléseket. Ha már tagja mediációs szervezetnek, akkor a szervezet keretein belül erre biztosan lesz lehetősége. A KEMI ebben is tud segíteni: info@kemi.hu

A negyedik lépés: Önkéntes mediáció

A tanulási folyamat fontos része lehet, ha vállalunk mediációs ügyeket önkéntes alapon is. Ez egy jó lehetősé a gyakorlati tudásunk fejlesztésére és leendő ügyfélkörünk kialakítására is. Magyarországon ennek nincs kialakult rendszere, de a KEMI már tervezi az ún. önkéntes alapon nyújtott mediációs szolgáltatás bevezetését, ezzel is segítve a pályán most induló mediátorokat és a mediáció terjedését is.

Az ötödik lépés: Találjon egy piaci rést vagy specializálódjon

Nagyon fontos kiemelni, hogy a mediáció területén is fontos a specializáció. Például egy cégek közötti gazdasági jellegű vitában sokkal komfortosabban mozog egy olyan mediátor, aki rendelkezik ilyen jellegű alap végzettséggel vagy egy válási mediáció során például a megfelelő jogszabályok ismerete is nagy előnyt jelent. Soha ne feledje, hogy a mediátornak nem dolga, hogy megoldja az ügyfelei problémáját, hanem az a dolga, hogy segítse a feleket a problémáik megoldásában!

A hatodik lépés: Ajánljon komediációt is

Miután már rendelkezik valamennyi szakmai tapasztalattal, érdemes a mediátor kollégáival összefognia és bővíteni szolgáltatásait az ún. komediációval. Nagyon sok olyan eset van ugyanis, amelyek a komediáció módszerével sokkal eredményesebben oldhatók meg, ráadásul a komediáció az Ön szakmai tudását is fejleszti, mivel partnerétől munka közben is tanulhat. Partnert keres? – info@kemi.hu

A hetedik lépés: Ajánljon fel ingyenes mediációt is

A mediátor pálya elején nagyon hasznos lehet, ha bizonyos esetekben a szakmai tapasztalat megszerzése érdekében vállal ingyenes mediációt is. Ezt viszont csak addig érdemes csinálni, amíg úgy érzi, hogy elsajátította a profi működéshez szükséges alap kompetenciákat.

A nyolcadik lépés: Iratkozzon fel szakmai hírlevélre és használja a közösségi oldalakat, médiát

Szakmai információk szerzésére kiválóan alkalmas, ha feliratkozik mediációval, alternatív vitarendezéssel foglalkozó hírlevelekre. Ha jelen van a közösségi médiában is, akkor így sokkal több emberhez el tudja juttatni a szolgáltatását, üzenetét. Természetesen arra nem árt már előre felkészülni, hogy a tematikus, mediációs szolgáltatást ajánló facebook oldalt bizonyára nem fogja több ezer ember like-olni. Ezen a területen pár pár száz like is sikernek könyvelhető el.

A kilencedik lépés: Vegyen részt minél több tréningen és konferencián

A folyamatos szakmai fejlődés egyik garanciája, hogy fejlessze tudását és részt vegyen továbbképzéseken. Magyarországon több szervezet kínál továbbképzéseket, amelyek átlagos ára 30.000 forint körül mozog.  Ez nem jelent túlságosan nagy befektetést, viszont a szakmai fejlődéshez elengedhetetlen, ráadásul Magyarországon a mediátorokat továbbképzési kötelezettség is terheli, így ezen nem érdemes spórolni. Segítség lehet még az is, ha részt vesz szakmai konferenciákon, amelyek még a kapcsolatépítésben is segítségére lehetnek.

 

 

Amennyiben további információra van szüksége, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot: info@kemi.hu

Mediátori gyakorlat

A mediátor és az ügyvéd szerepe

Archív cikk · 2017

Különböző feladatok, amelyek a felek tájékozott döntését segíthetik.

A teljes cikk megnyitása

MEDIÁCIÓ KÉT SZEMSZÖGBŐL

Eredeti megjelenés: 2017. febr. 13. · Teljes archív cikkszöveg

Archív írás, az eredeti megjelenéskori szabályozási és intézményi környezetről. A szöveg nem került aktualizálásra.

A MEDIÁTOR ÉS AZ ÜGYVÉD SZEREPE A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁSBAN

 

A közvetítéssel, mediációval történő vitarendezést ösztönözni kell azokban az ügyekben, melyek a családokat, a családok jövőbeni kapcsolatait, együttműködését érintik.

Fontos hangsúlyozni, hogy az , hogy milyen módon ajánlják fel a közvetítés lehetőségét a feleknek,  döntően nagy befolyással bír a közvetítői eljárás sikerére. Ennek azért van jelentősége, mert a mediációs eljárás, még kevéssé ismert a széles nyilvánosság előtt, sokszor a szülők bizonytalanok, bizalmatlanok a módszer hatékonyságát illetőn. Ezért a szülőket teljes körűen és őszintén kell tájékoztatni arról, hogy mit jelent a közvetítői eljárás, mit nem, milyen előnyökkel jár.

Informálni kell Őket arról, hogy a közvetítés lehetősége nem érinti a szülő azon jogát, hogy peres eljárást kezdeményezzen. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a békés folyamat eredményeként létrejött, egyezségen alapuló megállapodások fenntarthatóbbak, hiszen a felek akaratát, tényleges szükségleteiket tartalmazzák.  A mediáció nagyobb eséllyel vezet tartós megoldáshoz, ezért nagy valószínűséggel elejét veszi a sokszor éveken át tartó jogi eljárásoknak.

A  MEDIÁTOR SZEREPE A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁSBAN

A mediációs ülés előkészítése

A mediátor a mediációs ülés előkészítő szakaszában  különös figyelmet fordít arra, hogy megvizsgálja, hogy a mediációs eljárásba került ügy alkalmas-e a mediációra .

NEM MINDEN CSALÁDI ÜGY OLDHATÓ MEG MEDIÁCIÓVAL!

Nagyon fontos az alkalmasság vizsgálata, mind az ügy, mind az ügyben szereplők szempontjából, ez elsődlegesen a mediátor feladata.  A mediátornak az előkészítés szakaszában, tisztában kell lenni azzal, hogy az egyes ügyeket (például a határokon átívelő ügyek) bonyolult jogi helyzet jellemzi.

Az előkészítésnek fontos része a felekkel történő előkészítő beszélgetés, melynek keretében, a mediátor részletesen tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás folyamatáról, a mediátor szerepéről a közvetítői eljárásban.  Az előkészítő beszélgetésen a feleknek is lehetőségük van feltenni kérdéseiket és megosztani esetleges aggályaikat. A mediátor bevonhat olyan személyt is az eljárásba, aki noha az ügyben jogilag közvetlenül nem érintett, jelenléte mégis pozitívan befolyásolhatja az eljárás menetét. Természetesen ehhez mindkét fél hozzájárulására szükség van, ilyen személy lehet valamelyik szülő új partnere, vagy nagyszülő.  Az előkészítés lezárásaként a körülményektől függően megtörténik a mediációs ülés helyszínének és időpontjának kijelölése.

A mediációs ülés

A medációs ülés mikéntje függ attól, hogy van-e lehetőség a személyes leülésre, vagy a nagy földrajzi távolság vagy egyéb körülmények miatt erre nincsen lehetőség, ezért más módon kell a mediációs ülést levezetni. (pl.: skype, videókonferencia)

Ha a felek személyesen vesznek részt az ülésen a mediátor feladatai:

  • A mediációs ülés bizalmi légkörének a megteremtése, elismerése annak, hogy a felek erőfeszítést tesznek azért, hogy a közöttük lévő konfliktust békésen oldják meg.
  • A mediátor az ülésen is ismerteti a mediátor szerepét, nevezetesen. hogy a mediátor, nem dönt, nem javasol, nem ítélkezik, a folyamatért felelős, és nem az eredményért.
  • Biztosítja a feleket arról, hogy a közvetítői eljárás, nem hatósági eljárás, de az itt született megállapodás a hatóság előtt felhasználható, hatóság előtt jóváhagyatható.
  • Értő, aktív figyelemmel meghallgatja a feleket, biztosítva a közvetítői eljárás során a felek közötti erőegyensúlyt.
  • A mediációs ülésen ügyel a vita tartalmi és érzelmi kontrolljára.
  • Bátorítja, támogatja a feleket, saját érzéseik, gondolataik kifejezésére, valamint szükségleteik, igényeik megjelenítésére.
  • A mediátor az egész eljárás alatt figyel arra, hogy a felek férjenek hozzá a jogi információkhoz, fontos, hogy jogi tanácsot sem adhat mediátor a mediációs eljárás során!
  • Ha az eset úgy kívánja, figyelembe veszi, és tiszteletben tartja a felek eltérő kulturális és vallási hátterét.
  • A lehetőségekhez mérten biztosítja a felek részére, hogy minden érdekelt fél a saját anyanyelvén szólalhasson meg.
  • Segíti a feleket a megállapodás részletes kidolgozásában, de nem ad ötleteket!
  • Lehetőség szerint párban dolgozik, az ügyek bonyolultságára és érzékenységére tekintettel.

A határokon átívelő ügyekből eredő speciális feladatok:

  • A mediátor munkája során együttműködik a gyermek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekben, a Központi Hatóságokkal, bírósággal.
  • A mediátor információval rendelkezik arról, hogy ezekben az ügyekben a jogi hátteret több jogrendszer közötti kölcsönhatás adja.
  • A mediátor információval rendelkezik arról, hogy a Központi Hatóságok a hátrahagyott szülő és az elvitt gyermek közötti ideiglenes kapcsolatfelvétel megszervezésében segíthetnek.
  • Figyelembe veszi a közvetítés során, hogy az elvivő szülő ellen indult-e büntetőeljárás

 AZ ÜGYVÉD SZEREPE A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁSBAN

Az ügyvéd első számú érdeke, hogy az ügyben érintettek minél előbb, minél gyorsabban megnyugtatóan rendezzék családi kapcsolataikat. Az ügyvédnek elsősorban ehhez kell segítséget nyújtani, elképzelhető azonban, hogy nem kell mediátor segítségét kérni, mert egyeztetéssel sikerül a feleknek segítséget nyújtani ahhoz, hogy békésen rendezzék jövőbeni családi kapcsolataikat.

Abban az esetben, ha az ügyvéd, vagy ügyvédek segítségével lefolytatott egyeztetés nem vezetne eredményre, az ügyvéd tanácsolhatja a feleknek, hogy vegyenek igénybe mediációs szolgáltatást, ilyenkor tájékoztatja a feleket a mediációs eljárás előnyeiről, menetéről, és saját szerepéről a mediációs eljárásban. Az ügyvédeknek ösztönözniük kell a viták békés rendezését az ügy bármely szakaszában.

Az ügyvéd feladatai a mediációs eljárás során:

  • Ösztönzi a feleket a békés megoldásra, felhívja a figyelmet a gyermek érdekeire, és jogára, arra hogy mindkét szülővel joga van kapcsolatot tartani.
  • Tájékoztatja a feleket a közvetítő eljárás lehetőségéről és előnyeiről, a mediációs eljárás menetéről, a mediációs eljáráson való részvételének feltételeiről, és arról hogy milyen minőségben vesz részt az eljárásban.
  • Jogi információkkal látja el a feleket, abban a tekintetben, hogy a mediáció eredményeként létrejött megállapodás valamennyi érintett jogrendszerben joghatással bírjon.
  • Abban az esetben, ha jelen van a közvetítésen, SZEREPE MEGVÁLTOZIK, nem tanácsadóként, hanem támogatóként van jelen, ezzel nagyban segítheti a felek közötti megállapodás létrejöttét, illetve közvetve a mediátor munkáját.
  • Abban az esetben, ha ügyvéd-mediátorként dolgozik, nem járhat el mediátorként, olyan ügyben, ahol valamelyik fél képviseletét látja el.
Család és gyermek

Válás után: a fészekmodell

Archív cikk · 2016

Amikor a gyermekek otthona marad állandó, és a szülők váltják egymást.

A teljes cikk megnyitása

A válás után így is lehet - a „Fészek modell"

Eredeti megjelenés: 2016. júl. 3. · Teljes archív cikkszöveg

A szülők válását követően általában a gyermekek ingáznak a szülők között, azonban van egy alternatíva, ami kiválóan működik: A gyermekek maradnak a lakásban és a szülők ingáznak. Így működik ez a Schmidt családban is. A szülők már nem alkotnak egy párt, de mindketten gondoskodnak a gyermekekről, Elsáról (8) és Emmáról (5). A két gyermek egy négyszobás lakásban lakik, ahol a „papahéten" az édesapjukkal élnek, míg a „mamahéten" az édesanyjukkal. A jogászok ezt a modellt „fészek modellnek" hívják, mivel a szülőket madarakhoz hasonlítják, ahogyan felváltva repülnek a fészekhez, hogy a fiókáikat gondozzák.

Ha a válás után mindkét szülő szeretne foglalkozni a gyermekkel, két lehetőség áll fenn. Az egyik a váltott gondoskodás, amely estében a gyermekek ingáznak a szülők között, a másik pedig a „fészekmodell". Ez a modell sok problémára kínálna megoldást, de mégis elég népszerűtlen. A fő indokok, hogy a szülők nem ismerik e modell lehetőségét, illetve, hogy a megvalósítása drága. Azonban ha figyelembe vesszük a körülményeket, beláthatjuk, hogy a gyermekek miatt két nagy lakás fenntartása is költséges lenne. A Schmidt család esetében a szülők előre megegyeznek, hogy melyik héten, illetve melyik ünnepeken ki van a gyerekekkel. Ez a megoldás a gyermekek számára is előnyös, hiszen mindig ugyanabba a nagy és világos müncheni lakásba mehetnek haza az óvodából. Ugyanilyen módon neveli a gyermekeit, Calvint és Lino-t Angelika és Michael Körner, akik szerint a modellnek vannak nehézségei, de a gyermekek számára ez a jó megoldás.


Németországban minden harmadik házasság válással végződik. 15 évvel ezelőtt az volt az általános gyakorlat, hogy a felügyeleti jogot az egyik szülő, általában az anya gyakorolta, míg az apa láthatási jogot kapott. Ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy a gyermekkel egy idő után a kapcsolat halványult, mert az apa új családot alapított vagy az anya visszatartotta a gyermekeket az apától. Manapság az apák is szorosabban szeretnék tartani a kapcsolatot a gyermekkel, ami természetesen az anyát is részben tehermentesíti. Erre a pszichológusok és a családszociológusok szerint jó megoldás a váltott gondoskodási modell. Anneke Napp-Peters, hamburgi családszociológus szerint káros és a későbbiekben sok problémát okozhat az, ha a gyermek valamelyik szülőjével nem tartja a kapcsolatot. Jan Piet de Man belga pszichológus szerint a váltott gondoskodás esetén az időtartamban disztingválni kell a gyermekek kora szerint. A zavar ott kezdődik, amikor a gyermeknek lakhelyet kell váltania, hiszen azzal kell szembesülnie, hogy már nem ugyanazok a játékok és plüssfigurák veszik körül, mint az előző lakóhelyén. Ez az, ami a váltott gondoskodás modelljének legfőbb kritikája. Jan Piet de Man szerint a gyermekek szülőktől való elidegenedése mérhető és megtörténik, amennyiben valamelyik szülővel nem töltenek az alábbiaknak megfelelő időt.


A gyermek 0-1 éves kora között hetente 3x3 óra plusz egy éjszaka a szülőnél, 1-3 éves kora között 3x5 óra hetente és egy nap a hétvégén, 4-7 éves kora között hetente annyi nap, ahány éves a gyermek, 8-14 éves kora között legfeljebb egy hét szülőnként és 14 nap a nyáron.


A Schmidt családban a lányok szülinapjára az anyuka is megérkezett Lipcséből. Katrin Geißler-Schmidt-nek nincsen saját lakása. A munkája miatt sokat utazik és ezeket mindig az „paphétre" időzíti. Schmidték egy évvel az életközösség megszűnése után beadták a házassági bontó kerestet. Ennek ellenére a viszonyuk rendezett maradt, mint mondják, tizenkét fantasztikus évet töltöttek együtt. Körnerék válása nem volt ennyire zavarmentes.

2007-ben a gazdasági világválság alatt Michael Körner bevallotta a feleségének, hogy egy másik nőtől is van egy gyermeke. Részt vettek házassági tanácsadáson, de a korábbi családi szituációk miatt ez nem vezetett eredményre. Angelika Körner szerint a ház a gyermekeket illeti, ezért a mediáció során végül a „fészek modell" mellett döntöttek. Angelika eleve abszurdnak találta, hogy a gyerekeknek minden hétre össze kellene pakolniuk a következő hétre. A fészek modell a szülők számára is nagyobb szabadságot biztosít, hiszen például lehetnek az új párjukkal anélkül, hogy ez a gyerekekre hátrányosan hatna.