A Közép-európai Mediációs Intézet Céljai

  • A nemzetközi szakirodalom folyamatos nyomon követése, magyarországi megismertetése
  • Szakkönyvtár kialakítása és működtetése
  • A nemzetközi jó gyakorlatok hazai bemutatása
  • A Magyarországon kialakult jó gyakorlatok nemzetközi bemutatása
  • Konferenciák, workshopok és esetmegbeszélő tréningek szervezése
  • Negyedévente megjelenő szakmai folyóirat létrehozása, terjesztése
  • A mediáció népszerűsítése céljából ismeretterjesztő kiadványok készítése
  • A békés vitarendezés megismertetése a fiatal korosztályokkal (iskolai program), pedagógusok továbbképzése
  • A hazai jogalkotás folyamatos monitoringozása, javaslatok megtétele
  • Kezdő mediátor gyakorlati program kialakítása
  • Az ún. „free – mediáció” bevezetése és alkalmazása a szociálisan rászorulók részére
  • Képzések szervezése, képzési jegyzék elkészítése
  • Új típusú mediátor (bővített) névjegyzék kialakítása
  • Kutatási program kialakítása, szervezése
  • Hazai és nemzetközi (elsősorban EU) pályázatokon való részvétel
  • Tanácsadás, információnyújtás (honlap, facebook oldal és blog üzemeltetése) a tagok, mediátorok és érdeklődők részére
  • Határon átnyúló családi mediációs honlap létrehozása és üzemeltetése
  • Az ún. on-line mediáció lehetőségének vizsgálata, kereteinek megteremtése
  • Modern és biztonságos kommunikációs csatornák kidolgozása és használata, beleértve a kifejezetten a határon átnyúló családi mediáció céljára kidolgozott informatikai eszközöket
  • Az ún. prevenciós skála magyarországi bevezetésének elősegítése
  • Együttműködés kialakítása egyetemekkel és főiskolákkal egy gyakornoki program kialakítása céljából.

A Közép-európai Mediációs intézet alapítói bírók, jogászok, ügyvédek, mediátorok, gyermekjóléti szakemberek, akik olyan stabil és magas szintű szakmai hátteret biztosítanak, amely garantálja, hogy a Közép Európai Mediációs Intézet tevékenysége mindig magas szintű és kiemelkedő szakmai tartalmú lesz.

Tevékenységek

GAZDASÁGI, ÜZLETI MEDIÁCIÓ

A több évtizedes külföldi, de a közelmúlt hazai gyakorlata is azt igazolja, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozások egymás közötti gazdasági konfliktusaik megoldásához egyre bátrabban vesznek igénybe független harmadik személyt, azaz a gazdasági mediátort.

A több évtizedes külföldi, de a közelmúlt hazai gyakorlata is azt igazolja, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozások egymás közötti gazdasági konfliktusaik megoldásához egyre bátrabban vesznek igénybe független harmadik személyt, azaz a gazdasági mediátort.

A vállalkozások közötti gazdasági, vagy más néven üzleti mediáció alkalmazási területe kifejezetten a vállalkozási szféra. A bíróságon kívüli megegyezés jogintézménye – a sajátos üzleti szempontokat figyelembe véve – lényeges előnyökkel bír a peres eljárással szemben. 

A gazdasági mediátor, aki a jogvitában álló felek részére semleges harmadikként szakmai felkészültsége és gyakorlata által biztosítja a megegyezés lehetőségét nemcsak költségtakarékossá teszi a vitarendezést, hanem igyekszik a felek között a korábban meglevő jó üzleti kapcsolatot is helyreállítani. A konfliktus gyakran a végtelen bírósági tárgyalások sorozatába torkollik, és a később bírói ítélettel egyik fél sem lesz igazán elégedett.

A Közép Európai Mediációs Intézet által nyújtott gazdasági mediációs szolgáltatás lehetőséget teremt a vitában álló felek részére, hogy gyorsan és költséghatékonyan érjenek el kölcsönösen előnyös megállapodást. A gazdasági mediáció igénybevételével az érintett cégek, vállalkozások rengeteg időt, energiát és pénzt takaríthatnak meg, mivel az eljárás lényegesen olcsóbb egy adott esetben évekig elhúzódó bírósági eljárásnál és a kölcsönösen előnyös megállapodás lehetőséget teremt a jövőbeni gazdasági kapcsolatok fenntartására is.  

Amennyiben érdeklődik a gazdasági mediáció iránt, kérjük vegye fel a kapcsolatot a KEMI gazdasági mediációt végző mediátorával.

SPORT MEDIÁCIÓ

A Közép Európai Mediációs Intézet kiemelt célja, hogy lehetőség szerint minden olyan területen biztosítsa a mediáció igénybevételének lehetőségét, amelyen ez a szolgáltatás hatékonyan alkalmazható.

Jelenleg Magyarországon a sport egy olyan kiemelt ágazat, mely már sokkal több puszta "játéknál". Nagyon komoly gazdasági élet szerveződött a sport köré, nagyon sok honfitársunknak jelenti a sport a megélhetését.

Konfliktusok a sport területén is szép számmal előfordulnak és azok gyors kezelése, megoldása különösen fontos.

Mely esetekben alkalmazható a mediáció a sport területén?

- csapattársak közötti konfliktusok

- edző és sportoló közötti konfliktus

- szerződésből eredő jogviták

- szurkolók és a csapat, sportoló közötti konfliktus

- átigazolási problémák megoldása

A sport egy gyorsan és folyamatosan változó terület, mely nem engedheti meg magának a hosszan elhúzódó konfliktusokat, jogvitákat. A gyors megegyezés elősegítheti azt, hogy a menedzsment a csapat, a sportoló karrierjére koncentrálhasson, míg a sportoló kihozza magából a legjobb teljesítményt! A mediáció elősegítheti egy igazi win-win helyzet kialakulását!

A KEMI segít a sport területén jelentkező konfliktusok hatékony megoldásában. Amennyiben érdekli a sport mediáció, kérjük vegye fel a kapcsolatot a KEMI mediátorával!

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, FEJLESZTÉS

A Közép Európai Mediációs Intézet egyik kiemelt célja, hogy megteremtse a minőségbiztosítás lehetőségét a mediáció területén.

Miért fontos a minőségbiztosítás?

Az ügyfelek szempontjából azért fontos a minőségbiztosítás, mert ennek köszönhetően azonos és magas minőségű szolgáltatást kapnak a KEMI mediátoraitól, akik magukra nézve kötelezőnek tekintik a Közvetítők Európai Magatartási Kódexét, de ezen felül a KEMI saját etikai és minőségbiztosítási kódex kidolgozását tervezi. Célunk, hogy olyan dokumentum készüljön, mely iránymutatásul szolgálhat valamennyi Magyarországon tevékenykedő mediátor részére.

A mediátorok számára azért fontos a minőségbiztosítás, mert ezáltal egy elismertebb szakma képviselői lehetnek. Hazánkban a mediáció hagyományai a jelenben alakulnak, így ez a szakma még nem tud komoly múltat felmutatni. A mediátor szakma egy önálló szakma, mely professzinális körülmények között is folytatható tevékenység és ennek a feltételeit mielőbb meg kell teremteni Magyarországon is, mivel az alternatív konfliktuskezelés, vitarendezés olyan előnyökkel rendelkezik, melyek össztársadalmi hatása olyan mértékű, amely szükségessé teszi a szakma ismertebbé tételét. 

A KEMI által kidolgozott minőségbiztosítási-etikai irányelvek folyamatosan kerülnek kidolgozásra.

Családi mediáció

  • házastársak egymás közötti konfliktusai, házasságuk felbontásával összefüggő kérdések
  • szülői felügyelettel
  • szülő-gyermek közötti kapcsolattartással kapcsolatos viták terepe

Speciális az egyéb polgárjogi, gazdasági, munkaügyi, stb. mediációhoz képest.

  • érzelmekkel, múltbéli sérelmekkel kell dolgozni a mediátornak
  • a felek játszmáznak egymással, amibe igyekeznek a mediátort is bevonni, maguk mellé állítani;

ezt a mediátornak fel kell tudnia ismerni és nem bevonódni egyik fél oldalán sem!

  • rendkívül sérülékenyek, érzékenyek, hirtelen indulatba tudnak jönni a felek
  • ha közös gyermek is van, az ő érdekeit is képviselni kell!
  • Meggyőződésem szerint a gyermek érdekét, jogait a mediátornak képviselnie kell,
    mivel azok nagyon sok esetben nem tudnak felszínre kerülni a felek saját sérelmeik közepette.
  • (Törvényi kötelezettség is; a bíró sem hagy jóvá a gyermek érdekét sértő megállapodást.)

A Ptk. CsJK: lehetőségként és kötelezésként is szabályozza a közvetítői eljárásban való részvételt

Lehetőség:

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. (4:22. § [Közvetítői eljárás])

Kötelezés:

A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe. (4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben])

Természetesen a kötelezés csak az első, a közvetítői eljárás tartalmáról, menetéről szóló tájékoztató alkalomra irányul. Ezután a felek maguk döntik el, kívánnak-e részt venni a mediációban vagy sem.

Megállapodás a bontóperben

A mediáció során közös megegyezéssel létrejött megállapodásban kötelezően rendezendő témák:

1. Szülői felügyeleti jog gyakorlása: közös vagy csak az egyik szülő

A szülői felügyelet tartalma:

  • a kiskorú gyermek:
  • neve meghatározásának,
  • gondozásának, nevelésének,
  • tartózkodási helye meghatározásának,
  • vagyona kezelésének,
  • törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét,
  • a gyámnevezésnek, és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. (Ptk. 4:146. § (2)

A szülői felügyelet a szülő és a gyermek közötti családi kötelékből fakadó természetes jogviszony (jogoknak és kötelezettségeknek az összessége).

2. A gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartás szabályozása

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. (4: 180. § (1), (2))

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. (4:181. § (1), 1. mondat)

Ha a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket/ vagy e nélkül, de közös szülői felügyeleti jogban állapodnak meg, akkor nem kell a kapcsolattartást rendezni – de érdemes a későbbi viták elkerülése végett/a végrehajtás megkönnyítése érdekében.

3. A gyermek lakóhelyének megnevezése (akkor is, ha váltott gondoskodásban nevelkedik)

4. A házastársi közös lakás további használata

5. Házastársi kérelem esetén: házastársi tartás

(A házastársi közös vagyon megosztása már nem feltétel, de sokan szeretnének ebben is megállapodni.)

Gyermek érdekének, gyermeki jogoknak az érvényesülése

Gyermek

  • a 18. életévét be nem töltött kiskorú (kivéve ha házasságot kötött)
  • 14-18. életév: korlátozottan cselekvőképes

A 14. életév betöltéséhez a tv. többletjogokat ad:

  • szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható (kivéve, ha választása a fejlődését veszélyezteti – Ptk. 4: 171. § (4))
  • az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyermeknek a hozzájárulása is kell (4:101. § (5)
  • örökbefogadása – csak az ő beleegyezésével (4: 120. § (2))

14. életévét be nem töltött (cselekvőképtelen), de ítélőképessége birtokában levő gyermek számára lehetőség a véleménynyilvánításra, figyelembe kell venni azt.

Ítélőképessége birtokába levő gyermek az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.(Gyer.2.§ a))

Dilemmák – abban az esetben, ha a mediátor úgy dönt, meghallgatja a gyermeket:

  • meg tudja-e a mediátor állapítani, hogy a gyermek valóban ítélőképessége birtokában van-e?
  • mi az adott esetben a gyermek legjobb érdeke?
  • honnan tudja, nem változik-e meg az otthoni légkör, a szülővel való kapcsolat a meghallgatás hatására?
  • tud-e mit kezdeni a gyermekből esetlegesen kitört, hirtelen jött feszültséggel?

Gyermek legfőbb érdeke – lehetőségekhez képest legjobb érdeke

alanyi jog: a gyermek joga, hogy elsődleges szempont kell, hogy legyen az ő legfőbb érdeke (eltérő érdekek esetében)
eljárási szabály: a döntéshozatal során értékelni kell a hatásait

A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeire (megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére) tekintettel kell gyakorolni. Ennek értelmében a szülőnek biztosítania kell, hogy a megfelelő érettséggel rendelkező gyermek az őt érintő kérdések eldöntésében véleményt nyilváníthasson, amit a szülőnek figyelembe kell vennie. (Ptk. 4: 147., 148. §)

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. (Ptk. 4: 178. § (1))

A lényeg, hogy akármilyen eljárásnak is legyen részese a gyermek – akár úgy, hogy fizikailag is jelen van, akár úgy, hogy csak őt egyedül külön meghallgatják –, a lehetőségekhez képest legjobb érdeke mint szempont jelenjen meg, vegyék azt figyelembe a döntéshozatal során, illetve a mediációs megállapodásban!

 

Az Intézetről további információkat és friss híreket, elemzéseket az alább internetes oldalon találhat:
https://www.facebook.com/kemi.mediacio