Mediáció

A mediációról

A mediáció permegelőző, pert helyettesítő, alternatív vitarendezési eljárás. Attól alternatív, hogy a felek nem bírósági vagy egyéb hatósági eljárást indítanak, hanem felkérnek egy pártatlan személyt, mediátort (közvetítőt), hogy az ő segítségével maguk tisztázzák saját konfliktusukat.

A mediátor egyik felet sem képviseli, kettejük között áll. Mindkét fél képviseli saját szempontjait, érdekeit; kizárólag olyan döntés születhet, amelyben mindkettejük szempontja megjelenik. A mediátor facilitálja a folyamatot, segít a feleknek a készségeik felszínre hozatalában azzal a céllal, hogy elhiggyék, saját ügyükben ők maguk a legkompetensebbek; ők a „szakértők”.

A mediáció akkor eredményes, ha írásbeli megállapodással végződik, és akkor jó, ha mindkét fél nyertesnek érzi magát: a megállapodás azt a közös nevezőt tartalmazza, ami az egyik félnek még, a másiknak pedig már elfogadható. Meggyőződésem, hogy a mediáció a kézzel fogható eredmény – a megállapodás – nélkül is sikeres, ha megindul a felek között a párbeszéd, elgondolkodnak a maguk és a másik szükségletein. Ha valami változás elkezdődik.

A mediációt a legkülönbözőbb vitás helyzetek, konfliktusok megoldása érdekében lehet alkalmazni: (pl. üzleti, családi, párkapcsolati, válási, gyermek-elhelyezési, munkaügyi, büntetőügyi,  iskolán belüli viták, stb.).

Miért ésszerűbb a mediációt választania a feleknek a pereskedés helyett? Nem kimerítő felsorolás következik címszavakban:

  • gyors: néhány – legjobb esetben egy – alkalom után megállapodással zárulhat; legfeljebb azonban 4 hónapig tart (ekkor a törvény erejénél fogva megszűnik) ;
  • olcsóbb: a felek együttesen fizetik (míg a per során illetéket, perköltséget, ügyvédi munkadíjat, szakértői díjat, stb. kell fizetni)
  • önkéntes: mindkét fél szabad akaratán alapul a részvétel – bármikor kiléphetnek a mediációból
  • csak és kizárólag az érintett felek vesznek részt a folyamatban és a mediátort titoktartási kötelezettség terheli (míg a bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános)
  • végig a felek maradnak az ügy urai
  • az írásbeli megállapodásba csak olyan rendelkezés kerülhet, amellyel minden fél egyetért, ezáltal mindenki nyertese az ügynek
  • a felek a saját érdekeiknek megfelelő, általuk megkötött egyezséget betartják, végrehajtják
  • a bírósági eljáráshoz képest sokkal kevésbé stresszes eljárás
  • eredmény: jobb, szorosabb együttműködés és kommunikáció (míg a bírósági eljárás még jobban szétválaszt!)