2020-tól kötelező a mediáció Görögországban
2020.01.09. 9:32:47 hozzászólás

2020-tól kötelező a mediáció Görögországban

Magyarország számára is követendő jó gyakorlat lehet - dr. Németh Zoltán beszámolója (első rész)

 

 

Kötelező mediáció Görögországban

A közvetítés elméletileg nem volt új Görögországban: a közismert 2008/52/EK EU irányelvet  beépítették a nemzeti jogrendszerbe, ezáltal meghatározva a bíróságon kívüli vitarendezés jogi kereteit, azonban azóta az elvégzett mediációk száma kiábrándítóan alacsony, különösen a bírósági utat követő és közvetíthető peres ügyek számához képest. 

A hétköznapi állampolgárnak nem volt elegendő ismerete a közvetítésről, mivel az állam és a jogi szakemberek nem tudtak megfelelő információt adni. A tavalyi újságok és hírek a kötelező közvetítésről szóltak, további magyarázat nélkül. A legtöbb ügyvéd az intézményt olyan fenyegetésként kezeli, amely csökkentené munkájukat. Sok jogi szakember negatívnak és alkotmányellenesnek nyilvánította a kötelező mediációt, azzal érvelve, hogy ez megakadályozza a polgárokat a bíróságok előtt fellebbezésben - ez alkotmányosan garantált jog. 

Ugyanakkor senki sem beszélt arról a tényről, hogy a 4512/2018 törvény által bevezetett kötelező közvetítés egyszerűen megállapította a felek kötelező részvételét az első közös ülésen, hogy tájékozódjanak a közvetítésről és feltárják a vita közvetítésének lehetőségét. A további részvétel már a felek döntésén múlik, azaz az eljárás önkéntes jellege biztosított marad.

A jogi világ nyomása azonban az Igazságügyi Minisztériumot arra késztette, hogy egy a kötelező mediációra utaló vitatott cikk végrehajtását egy évre, 2019 szeptemberéig felfüggessze. A minisztérium kijelentette, hogy a kötelező közvetítést bevezető 4512/2018. Sz. Törvény 182. cikkének végrehajtásának felfüggesztésének oka annak felülvizsgálata, hogy az kiterjedjen a jogi világ minden aspektusára és problémájára. Ennek ellenére a felfüggesztési időszak alatt a Görög Bankszövetség létrehozott egy független testületet, amely közvetítés útján rendezi a pénzügyi vitákat, hogy megpróbáljon válaszolni az adósok pénzügyi vitáinak rendezésének szükségességére.

Egy év várakozás után aztán 2019 novemberében a görög igazságügyi minisztérium bevezette az új, felülvizsgált 4640/2019 számú törvényt, amely fokozatosan lép hatályba 2020. január 15-től, és amely kiterjeszti a kötelező közvetítés alkalmazását a legtöbb polgári és kereskedelmi jogvitára. A 4640/2019 törvény előírja, hogy nemzeti vagy határokon átnyúló, meglévő vagy jövőbeli polgári és kereskedelmi jogviták közvetíthetők, feltéve, hogy a feleknek az anyagi jogi rendelkezések alapján lehetősége van a közvetítésre.

A Bírósághoz történő fordulás előtt a 4640/2019 törvény előírja az ügyvédek számára, hogy ügyfeleiket írásban tájékoztassák a vita vagy annak egy részének közvetítés útján történő rendezésének lehetőségéről, mielőtt bírósághoz fordulnának, valamint arról, hogy kötelező-e részt venni egy első közös ülésen, amelyen tájékoztatást kaphatnak a közvetítésről.  Ez a kötelezettség az új törvény elfogadását követően, azaz 2019. december 2-a után azonnal hatályba lépett.

Az Elsőfokú Bíróság hatáskörébe tartozó szokásos polgári eljárás keretében zajló polgári és kereskedelmi viták, valamint egyes családi viták esetén kötelező az első közös közvetítési ülésen részt venni. 

Az első ülés kötelező a következő esetekben:

  1. Minden elsőfokú jogvita 30 000 euró követelés alatt; a nem monetáris vitákra is vonatkozik (pl. a szellemi tulajdon megsértésének).
  2. Amennyiben egy mediációs záradék szerepel a megállapodásban;
  3. Bizonyos családi jogi viták.

Ezt az ülést legkésőbb húsz (20) napon belül kell megtartani, miután a mediátor megkapta a az erre irányuló kérelmet. Ha a felek valamelyike ​​külföldön lakik, az említett határidő harminc (30) napra meghosszabbodik, az azt követő naptól számítva, hogy a kérelmet a közvetítőnek megküldték. 

Az első közös ülés befejezése után a közvetítő jelentést készít, amelyet a közvetítő és az összes résztvevő aláír, és ha pert indítottak, vagy ha már benyújtották, akkor ezt a jelentést benyújtják a bíróságra. Ha erre nem kerül sor, akkor a per nem indítható meg. A törvény bizonyos pénzbüntetéseket ír elő arra az esetre, ha az egyik fél nem jelenik meg az első közös közvetítő ülésen.

A törvény 2019. november 30-án lépett hatályba, ugyanakkor kimondja, hogy az első közös ülés rendelkezéseit 2020. január 15-től kell alkalmazni a családi vitákra, és 2020. március 15-től a többi ügycsoportban.

A 4640/2019 törvényben előírt kötelező közvetítés (kötelező részvétel az első közös ülésen) nem tekinthető csodaszernek a túlzsúfolt görög igazságszolgáltatási rendszer és a görög bíróságok számára. Valójában hosszú távon pozitív eredményeket lehet vele elérni, de a mediációval kapcsolatos eddigi információhiány és a megfelelő mentalitás hiánya a fő kérdés, amelyet figyelembe kell venni a jogalkotónak és jogalkalmazónak egyaránt.

A Magyarország számára is jó példaként szolgáló görög reformokkal a későbbiekben még részletesen foglalkozunk.

 

Hozzászólás

Érdekes lehet számodara

Vigyázzunk egymásra - segítsünk egymásnak!

2020.03.16. 15:36:48

A KEMI és a BKIK közös közleménye ingyenes mediátori segítségnyújtásról a koronavírus okozta veszélyhelyzet idején

Boldog idők - filmajánló

2020.01.15. 12:39:39

Nicolas Bedos filmje egy párkapcsolatról