Gladiátortól a mediátorig, egy kihívás azoknak az ügyvédeknek, akik mediátorok lesznek
Ez a cikk azokat a kihívásokat fogja vizsgálni, amelyeket azok a jogászok/ügyvédek tapasztaltak meg, akik most végzik a mediációs képzést.
A Közép Európai Mediációs Intézet egy cikksorozatban mutatja be azokat a kihívásokat, amelyekkel azok a jogászok/ügyvédek szembesülnek, akik mediációs képzésen vesznek részt. A cikket Gregg Relyea és Roy Cheng Wui-Kei írták és Dezsőfi Beatrix fordította magyar nyelvre és dr. Németh Zoltán szerkesztésében jelenki meg a KEMI honlapján. (forrás: https://www.mediate.com/articles/RelyeaGChengR.cfm )
Mielőtt rátérünk a konkrét cikkre érdemes megismerkedni annak szerzőivel:
Gregg Relyea
1992 óta Gregg Relyea önálló mediátorként, döntőbíróként és mediátor oktatóként dolgozik. Mr. Relyea nemrég társszerzője lett Dr. Joshua Weiss-szel egy gyerekeknek szóló mesekönyvnek, „Gubanc az öntözőlyuk körül”, ami a konfliktuskezelésről szól. 3-12 éves korú gyermekeknek szól, a könyv elérhető a „Harvard Program on Negotiation” (PON) weboldalán és az Amazon.com-on. A történetekhez tartozik egy szülőknek és tanároknak szóló útmutató, játékokkal, tevékenységekkel és ötletekkel ahhoz, hogy hogyan kezdjünk el beszélgetni. Ezen kívül Mr. Relyea írt egy készségfejlesztő könyvet "Negotiation, Mediation, and Dispute Resolution-Core Skills and Practices" („Tárgyalás, mediáció és vitarendezés – alapkészségek és a gyakorlat”) címmel, amely együtt kapható egy összesítő Power Point-os prezentációval és tanári kézikönyvvel.
Az elmúlt 20 évben tárgyalástechnikát, mediációt és ADR-t tanított egy jogi iskolában egyetemi szinten. Az hogy tanítja és gyakorolja a mediációt Mr. Relyea számára egyedi lehetőséget nyújt arra, hogy közelről vizsgálja az ügyvédek, jogászok és a hallgatók viselkedését a tárgyalások alatt. Ráadásul Mr. Relyea semleges tényfeltáró szolgáltatást is nyújt munkaügyi vitákban, pl. szexulás zaklatási, diszkriminációs és jogellenes felmondási ügyekben. Facilitációs szolgáltatása elérhető csoportos, nagy létszámot érintő konfliktusok esetén is. 1995 óta tanít és képez ki mediátorokat az USA-ban és külföldön. Gyakran vesz részt privát konzultációkon, konferenciákon, belső szervezésű ügyvédi irodák tréningjein. És számos cikket írt ezekben a témákban.
Mr. Roy Cheng Wui-Kei
Adjunktus a Hong Kong Egyetemen, a „School of Professional And Continuing Education” (HKU SPACE) nevű iskolában, ahol mediátor-tréner, törvényszéki szakértő és akkreditált mediátor a „Hong Kong Mediation Accreditation Association Limited” (HKMAAL) („A Hong-Kongi Akkreditált Mediátorok Egyesületében”). Roy ezenkívül igazgatója a „ISE Consultants Limited” nevű cégnek, és alapítója a „Hong Kong Institute of Mediation” (a „Hong Kong Mediációs Intézetnek”), és a "Getting to Harmony" („Harmóniába kerülni”) című könyv szerzője.
Gladiátortól a mediátorig, egy kihívás azoknak az ügyvédeknek, akik mediátorok lesznek
Az ügyvédek, amikor az ügyfelüket képviselik, lándzsa helyett logikával, kard helyett jogszabályokkal és fizikai erejük helyett retorikai képességükkel harcolnak az ügyfeleikért. A sikeres jogászok rutinosan szállnak harcba és konfrontálódnak más ügyfelekkel, ügyvédekkel és bírókkal. Kötik őket a szakmai felelősség szigorú szabályai, az ügyvédi lét formai, és a bizonyítási eljárás szabályai. A pereskedést körülvevő procedúra nagyon jól definiált, a felek és a bíró szerepe mélyen gyökerezik a tradíciókban. A küzdelem pompáját és látványát felváltja a peres eljárás formalitása és méltósága.
Ezzel szemben a mediátorok egy más természetű harcban vesznek részt. A mediációs megbízás szabályai alapjaiban különböznek a peres megbízásoktól. Nem alkalmazzák a perek formai szabályait. A bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesülnek. A hosszú távú emberi vagy üzleti érdekek jobban számítanak, mint az alkalmazható törvények vagy a vita tényei. Az érzelmek is relevánsak a vitában. A felek, az ügyvéd és a semleges harmadik fél szerepe, felelőssége, lehetőségei szignifikánsan különböznek. Kifinomult, speciális kommunikációs és tárgyalási készségekkel és technikákkal rendelkezik egy mediátor a markáns érvek használata helyett.
Hasonlóképpen, a mediátorok oktatóinak is tisztában kell lenniük a jogászok oktatási hátterével, illetve szakmai gondolkodásmódjával. Az oktatóknak figyelembe kell venniük a jogászok nézőpontját, és sikeresen megfogalmazni a különbséget a mediátor szerepe, kötelessége és módszerei között. Például, míg egy peres eljárás igen ellenséges légkört teremthet, a mediációs eljárás olyan egyensúlyra törekszik, ahol az ellenfelek egyfajta együttműködő félként cselekszenek. Ahelyett, hogy azokat a lehetőségeket keresnék, ahol ki lehet aknázni a másik fél gyenge pontjait, a mediátor olyan lehetőségeket keres és ápol, ahol minden fél által közösen elfogadható megoldás születik.
Figyelemre méltó az, hogy a mediációs képzés előnyös lehet az ügyvédek számára is attól függetlenül, hogy akarnak-e mediátorként tevékenykedni. Egy hivatalos mediációs képzés több célt is szolgálhat: terjeszteni a mediációt, mint az egyik fajta alternatív vitarendezési módot, mediátorokat képezni, felkészíteni az ügyvédeket, hogy részt tudjanak venni mediációs eljárásban, illetve olyan készségekkel ruházni fel a résztvevőket, amiket a mindennapi élet konfliktushelyzeteiben is tudnak hasznosítani otthon, a munkahelyen vagy egy közösségben. Azok a készségek és technikák, amelyek a mediációs tréning részét képezik, nagyon jól adaptálhatók illetve átalakíthatók bármilyen konfliktushelyzetre.
A jogászok is használhatják ezeket a tranzakciós arénában (szerződések megfogalmazása, a fizetés és a foglalkoztatás feltételeinek lefektetése, lízing tárgyalások) pereskedésben (tárgyalásos rendezések, nyomozati viták rendezése, orvosi lízing tárgyalása, a kliensek költségének és a díjazás kezelése) joggyakorlat menedzselése (ügyvédi irodák vezetése, részvényesek vitája, követelések, döntéshozatal)
Ez a cikk azokat a kihívásokat fogja vizsgálni, amelyeket azok a jogászok tapasztaltak meg, akik most végzik a mediációs képzést. Ezen kihívások közül néhány abból a mélyen beivódott nézőpontból ered, ami a jogi képzéssel és nézőponttal jár. A „jogi kultúra” alakítja és informálja a jogászok egyéniségét és a látásmódját. Ennek a cikknek az a célja, hogy ezen perspektívák azonosításával megtegyék azt a sarkalatos lépést, hogy ezeket felismerjék, együttműködjenek, és végül oly mértékben „szélesítsék a jogászok perspektíváját, hogy a „mediátorok perspektívája” is beleférjen.
1. Az a kötelességünk, hogy lelkesen képviseljük az ügyfeleket
A szakmai felelősség története és szabályai azt követelik meg, hogy a jogász feladata az, hogy a vitát és az ügymentet egy irányba vigye – az ügyfele által meghatározott irányba. Az ügyvéd/kliens kapcsolata nagyon pontosan definiált, ha egyszer az ügyvéd elvállalta a kliens képviseletét, ezt kell követnie, konzekvensen védenie az ügyfelet megfelelő vehemenciával.
Az ügyvédtől azt várják, hogy ügyfele érdekét mindenek fölé helyezze. Az összes információt, ami a pereskedés alatt felszínre kerül, úgy értékelik, hogy ez előnyös vagy előnytelen a kliensük számára. A kliens törvényes jogaira alapuló stratégiai célokat állítanak fel. Habár az ellentéten alapuló rendszer célja az igazságszolgáltatás, ez gyakran a felek között feszültséget kelt, amely mélyen gyökerező ellentét az ügyvédek, ellenfeleik és résztvevők között.
Egy jogász, aki aláveti magát egy mediációs képzésnek tudatosan vagy nem tudatosan, de elkezdi átalakítani az ügyvéd/ügyfél kapcsolatának koncepcióját, illetve az ügyfél iránti feladatát egy mediációs eljárássá. Ez különféleképpen nyilvánulhat meg, például abban, hogy elvállalja egyik vagy másik fél képviseletét, annak érdekében beszél, elveszítvén a semlegesség látszatát azzal, hogy élénken támogat egy vagy több követelést, több nézőpontot védelmez, és privát véleményt alkot a vita és annak kedvező kimenetelének előnyeiről.
Ezzel ellentétben a mediátor nem képviseli egyik felet sem. A mediátornak nem feladata lelkesen védelmezni egyik résztvevőt sem a folyamatban. Nem lehet egyetlen szóval kifejezni a mediátor és a résztvevők közötti kapcsolatot a mediációs folyamatban. A bíróval ellentétben a mediátornak nem feladata egyetlen személlyel szemben sem fellépni, aki részt vesz a mediációs folyamatban, legyenek bár a megnevezett ügyfelek, ügyvédek, szemtanuk, szakértők vagy bárki más. Ezek a felek részt vesznek a mediációban, és bár a mediátornak általános etikai azonosítható kötelessége van a felekkel szemben, a mediátort egyik fél sem vonhatja felelősségre közvetlenül olyan módon, ahogy egy ügyvédet lehet.
Azoknak az ügyvédeknek, akik mediációs képzésen vesznek részt, ajánlatos lenne, ha kicsit elcsúsztatnák a nézőpontjukat, ami a kliensük identitását illeti. A mediátorok felelősek a folyamatért, és felelősséggel tartoznak az ügyfélnek is. Kifinomult technikák alkalmazásával védelmezik a mediáció integritását, mert ez segíti elő a konstruktív párbeszédet és tárgyalást. Kiegyensúlyozott és semleges módon a mediátor feltárja a tényeket, a törvényi lehetőségeket, az ügyet, az érdekeket annak érdekében, hogy közös nevezőre jussanak és megegyezés szülessen.
A mediátor inkább a folyamatot képviseli mintsem az ügyfeleket és azok egyéni érdekeit. Ha bármelyik fél megkérdezné a mediátortól, hogy „Kinek az oldalán áll ön?”, a salamoni válasz az lenne: „Egyik fél oldalán sem állok. Az a feladatom, hogy mindenkit segítsek abban, hogy olyan kedvező megegyezésre jussanak, ami mindenkinek megfelel.”
Folytatjuk!
Hozzászólás