A közvetítők Európai Magatartási Kódexe

A magatartási kódex alkalmazásában közvetítésnek minősül minden olyan – bárhogyan nevezett vagy hivatkozott – rendezett eljárás, amelynek során valamely jogvitában érintett két vagy több fél önkéntes alapon, kísérletet tesz arra, hogy a köztük fennálló jogvita tárgyában, egymás között, egy harmadik fél – a továbbiakban:közvetítő – közreműködésével megegyezésre jussanak.

A magatartási kódex követése nem érinti a nemzeti jogszabályokat, illetve az egyesszakmákra vonatkozó szabályokat. A közvetítői szolgáltatásokat nyújtó szervezetek részletesebb kódexeket iskidolgozhatnak, amelyek alkalmazkodnak sajátos környezetükhöz, illetve az általuk kínált közvetítői szolgáltatások fajtáihoz, például olyan különleges területek tekintetében is, mint a családi mediáció vagy a fogyasztói közvetítés.

1. A KÖZVETÍTŐ SZAKMAI ALKALMASSÁGA, KIJELÖLÉSE ÉS DÍJAI, VALAMINT

A KÖZVETÍTŐI SZOLGÁLTATÁSOK HIRDETÉSE

1.1. Szakmai alkalmasság

A közvetítőnek szakértelemmel kell rendelkeznie és tájékozottnak kell lennie a közvetítési eljárás terén. A közvetítőnek a közvetítői készségekkel kapcsolatos képzettséget, valamint folyamatos továbbképzést és gyakorlatot kell felmutatnia, figyelembe véve valamennyi érvényes normát vagy akkreditációs rendszert.

1.2. Kijelölés

A közvetítő tanácskozik az érintett felekkel a közvetítésre alkalmas időpontok tekintetében. A kijelölés elfogadása előtt a közvetítő megbizonyosodik afelől, vajon megfelelő háttérrel rendelkezik-e és alkalmas-e az adott ügyben a közvetítés lefolytatására. A szakmai hátterére és tapasztalatára vonatkozó információkat – kérésre – a felek rendelkezésére bocsátja.

1.3. Díjak

Amennyiben erre korábban nem került sor, a közvetítő minden esetben tájékoztatja a feleket az általa alkalmazni kívánt díjazási módról. A közvetítő nem fogadhatja el a közvetítést mindaddig, amíg valamennyi érintett fél el nem fogadta a díjazására vonatkozó alapelveket.

1.4. A közvetítői szolgáltatások hirdetése

A közvetítők tevékenységüket hirdethetik, feltéve hogy ez szakmai, hitelt érdemlő és tisztességes módon történik.

2. FÜGGETLENSÉG ÉS PÁRTATLANSÁG

2.1. Függetlenség

A közvetítő, amennyiben a függetlenségét befolyásoló vagy összeférhetetlenséget okozó, vagy ilyen jellegűnek tekinthető körülmény áll fenn, köteles eljárása vagy annak folytatása előtt e körülményeket a felek tudomására hozni.

Ilyen körülmények közé tartoznak a következők:

– a felek bármelyikével fennálló bármiféle személyes vagy üzleti kapcsolat,

– a közvetítés eredményéhez kapcsolódó bármely – közvetlen vagy közvetett – pénzügyi vagy más érdekeltség,

– a közvetítő vagy cégének alkalmazottja a felek bármelyikének felkérésére a közvetítőétől eltérő bármilyen minőségben már eljárt.

Ilyen esetben a közvetítő csak akkor fogadhatja el a közvetítői szerepet, illetve folytathatja a közvetítést, ha bizonyos abban, hogy a teljes pártatlanság szavatolása érdekében teljes körű függetlenséggel képes elvégezni a közvetítést, és ha a felek ehhez kifejezetten hozzájárulnak. A közzétételi kötelezettség az eljárás ideje alatt folyamatosan fennáll.

2.2. Pártatlanság

A közvetítő köteles a felekkel szemben mindenkor pártatlanul eljárni, és törekedni arra, hogy eljárását pártatlannak tekintsék, valamint köteles a közvetítési eljárás tekintetében egyformán valamennyi fél segítségére lenni.

3. A KÖZVETÍTÉSI MEGÁLLAPODÁS, AZ ELJÁRÁS ÉS A MEGEGYEZÉS

3.1. Eljárás

A közvetítő köteles biztosítani, hogy a felek megértsék a közvetítési eljárás jellemzőit, valamint a közvetítő és a részt vevő felek abban játszott szerepét. A közvetítőnek különösen azt kell biztosítania, hogy a közvetítés megkezdése előtt a felek megértették a közvetítési megállapodás feltételeit és kikötéseit, és kifejezetten egyetértettek azokkal, ideértve különösen bármely olyan alkalmazandó rendelkezést, amely a közvetítőre és a felekre háruló titoktartási kötelezettségekre vonatkozik.

A közvetítési megállapodás a felek kérésére írásba foglalható.

A közvetítő az eljárást megfelelő módon köteles folytatni, figyelembe véve az eset körülményeit, ideértve az erőviszonyokban esetleg fennálló különbségeket, a felek által kifejezett kéréseket, a jogállamiság elvét, valamint a gyors vitarendezés szükségességét. A felek szabadon megállapodhatnak a közvetítővel abban, hogy milyen módon – szabályzatra vagy más alapra támaszkodva – történjék a közvetítés.

A közvetítő – amennyiben hasznosnak ítéli – a feleket külön-külön is meghallgathatja.

3.2. Az eljárás igazságossága

A közvetítő köteles biztosítani, hogy valamennyi félnek megfelelő lehetősége nyíljék az eljárásban való részvételre.

A közvetítő szükség esetén köteles tájékoztatni a feleket, és megszüntetheti a közvetítést, amennyiben:

– olyan megegyezés születik, amely a közvetítő számára – figyelembe véve az ügy körülményeit és a közvetítő szakmai megítélése szerint – érvényesíthetetlennek vagy jogellenesnek tűnik, vagy

– a közvetítő megítélése szerint a közvetítés folytatása valószínűleg nem vezet megegyezéshez.

3.3. Az eljárás vége

A közvetítő köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a felek megegyezése a tényállás teljes ismeretében és hozzájárulásukkal jöjjön létre, és valamennyi fél megértse a megegyezés feltételeit.

A felek bármikor indokolás nélkül elállhatnak a közvetítéstől.

A közvetítő – a felek kérésére és szakmai tudásának keretei között – tájékoztathatja a feleket arról, milyen módon önthetik formába a megegyezést, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a megegyezés érvényesítésére.

4. TITOKTARTÁS

A közvetítő köteles bizalmasan kezelni valamennyi olyan információt, amely a közvetítésből ered, illetve azzal kapcsolatos, ideértve azt a tényt is, hogy közvetítésre kerül vagy került sor, kivéve, ha az említett információ kiadására jogszabály vagy a közérdek kötelezi. Az egyik fél által a közvetítő számára bizalmasan felfedett információ nem bocsátható a többi fél rendelkezésére engedély nélkül, kivéve, ha jogszabály írja elő.