3 hétköznapi gyakorlat, hogy jó hallgatóvá váláshoz

3 hétköznapi gyakorlat, hogy jó hallgatóvá váláshoz

Nem leszünk jobb hallgatók egy konfliktus közepén, ha épp akkor gyakoroljuk a jó hallgatást. Akkor leszünk jobbak, ha ezt nem konfliktus közben tesszük, hanem amikor kisebb a tét és könnyebb a helyzet.

Íme, három módja annak, hogyan gyakorolhatjuk a teljes hallgatás művészetét és hogyan legyünk jó hallgatók a mindennapi életben.

A síparadicsomokban sem véletlenül van teljesen kezdők számára is kialakított pálya. Okos és biztonságos dolog ott kezdeni a gyakorlást és nem azonnal a fekete pályára menni. Mások hallgatása ugyanilyen: gyakoroljunk könnyű helyzetekben, és egyfajta eredményesebb memóriát fogunk kifejleszteni nehezebb szituációkra.

Ha meg tudjuk tenni a következőket nagyobb erőfeszítés nélkül értekezleteken, társasági összejöveteleken, vagy a vacsora asztalnál, akkor jobb hallgatók leszünk a konfliktusokban. Ráadásul sokkal jobb tárgyalóvá válunk, mivel a jó tárgyalók nem a szájukkal, hanem a fülükkel győzik meg partnerünket.

1. Ne tereld el a szót mások mondanivalójáról

Enzo, a felejthetetlen kutya, aki egyben a narrátora az ’Esőben való versenyzés művészete’ című regénynek, leírja mit is jelent ellopni valaki történetét:

Nem tudok beszélni, ezért nagyon figyelek. Sosem szakítok félbe senkit, sosem terelem el a beszélgetést saját megjegyzéseimmel. Megfigyeltétek már, hogy az emberek folyamatosan elterelik beszélgetésük irányát?

Ez olyan, amikor az autód utasa hirtelen elkapja a kormányt a kezedből és befordul egy kisutcába. Például, ha egy buliban találkoznánk és én el szeretnék mesélni egy történetet arról, hogyan akartam visszaszerezni a focilabdát a szomszéd kertjéből, de a kutyája megkergetett, így be kellett ugranom a medencébe, hogy megmeneküljek, és amikor elkezdem ezt a történetet, te, meghallván azokat a szavakat, hogy „foci” és „szomszéd” ugyanabban a mondatban, lehet, hogy félbeszakítasz és elkezded mesélni, hogy gyerekkorodban Pelé, a híres focista, volt a szomszédod, és én vagyok olyan udvarias és megkérdezem:  Nem a Cosmos-ban játszott New York-ban?

New Yorkban nőttél fel? És te lehet, hogy azt válaszolod, nem, te Braziliában Tres Coracoes utcáin nőttél fel Pelével, és én lehet, hogy azt mondom, azt hittem Tennessee-ből származol, mire te lehet, hogy azt válaszolod, hogy eredendően nem, és folytatod genetikád hosszas ismertetésével. Így az én eredeti társalgási témám, - ami egy vicces történet lett volna arról, hogyan kergetett meg a szomszéd kutyája – teljesen elvész, csak mert te mindent el akarsz mondani Peléről. Könyörgöm! Tégy úgy mintha kutya lennél, mint én, és hallgasd meg más emberek történetét a helyett, eltereled a szót.

Hibás vagyok abban, hogy eltereltem a szót más emberek történetében, ezért ezen fogok dolgozni az elkövetkezendő hónapokban.

2. Hallgass anélkül, hogy bármi mást is csinálnál

Tedd le a tollad. Vedd le a kezed a billentyűzetről. Csukd le a laptopod. Csukd be a jegyzetfüzeted. Kapcsold ki a TV-t. Csak hallgass pár percig. Az egy különleges ajándék, ha meghallgatsz másokat. Sok ember nem kapja meg ezt az ajándékot.

Miközben a lányod mesél valamit az iskoláról, ajándékozd meg teljes figyelmeddel, (és ne osztogass tanácsokat ez idő alatt – mert akkor az már nem hallgatás, hanem tanácsadás).

Amikor a partnered félbeszakítja a Dots játékodat azért, hogy hangosan felolvasson egy e-mailt, amit egy főiskolai szobatársától kapott, szakadj el a játéktól és teljes odaadással hallgass.

Amikor egy kollégánk unalmas beszédet mond egy értekezleten, hagyjuk abba a firkálgatást vagy a beszélgetést. Nagyon jó olyankor gyakorolni a figyelést, amikor nincs kedved, mivel egy konfliktus közepette még kevésbé lesz hozzá kedved.

3. Gyakoroljuk a hallgatást anélkül, hogy közben a válaszon gondolkodnánk

Amikor a választ futtatjuk le a fejünkben, abbahagyjuk a hallgatást, mivel igazából a válaszon gondolkodunk.

Ha szokásunk úgy hallgatni valakit, hogy közben a válaszon gondolkodunk, gyakorolnunk kell, ami kitartást igényel, hogy ezt a szokásunkat megváltoztassuk. Próbáljuk észrevenni, amikor befelé fordulunk és elkezdünk a válaszon gondolkodni, és próbáljuk visszairányítani figyelmünket a beszélőhöz. Gyakoroljunk kitartóan még akkor is, ha csak pár másodpercig tudjuk ezt az

állapotot fenntartani. Ez olyan, mint egy meditáció – eddzük magunkat, hogy jelen maradjunk. Gyakorlást igényel leszokni ezekről az elnyűtt szokásokról.

 Ha szeretnél egy emlékeztetőt erről a posztról, töltsd le ezt a képet a gépedre:

Mit tanulhatunk a hallgatásról egy jó mediátortól? Mi nem úgy hallgatunk, hogy közben lefuttatjuk a választ. E helyett úgy hallgatunk, hogy a fülünk a kíváncsiság csatornájára van hangolva.

Természetesen számos más módja is van annak, hogyan váljunk jó hallgatóvá. Azért választottam ezt a hármat, mert ezek osztatlan figyelmet nyújtanak a beszélő számára. Ezek teljesen megmutatják, miről van szó. Önzetlenül szánjunk időt a másikra, elvárások nélkül, és ugyanezt visszakapjuk. Ezek azok a dolgok, ahonnan a jó hallgatás származik.

Szerző: by Kevin Brown

Fordította: Dezsőfi Beatrix

Forrás: http://www.worldmediationsummit.com/3-everyday-practices-that-will-make-you-a-good-listener/